Ostoba dolognak tűnhet összehasonlítani Magyarországot egy olyan országgal, ahol egy éve gazdasági válság, hiperinfláció, polgárháborús helyzet, hiánygazdaság és szörnyű közbiztonság uralkodik, de a tavalyi Peru-Magyarország összevetésünk is meglepetéseket tartogatott. Azt már többször kifejtettük blogunkban, hogy Venezuelával kapcsolatban túlnyomó részt téves információk jelennek meg az európai sajtóban, ezért úgy gondoltuk, érdemes nekimenni a kérdésnek: hol jobb az élet, Venezuelában vagy Magyarországon?
Először is tisztázni kell, hogy Venezuelában ma kettős váltás van. Az egyszerűség kedvéért hivatalos árfolyamon (1 US$ = 6,3 Bs, 1 US$ = 220 Ft) fogunk mindent átváltani, bár újabban már maga az állam sem veszi ezt komolyan.
1) KERESETEK
Hivatalos statisztika arról, hogy Venezuelában mennyi a havi átlagkereset, nem áll a rendelkezésünkre. A minimálbér 2014. május 1-től 4250 bolívár, azaz kb. 149 000 Ft, hivatalos árfolyamon számolva. Szemben a mi 101 500 Ft-os minimálbérünkkel ez igen jónak mondható, de a hiperinfláció és a hiánygazdaság miatt meglehetősen kevés.
A minimálbér Venezuelában hivatalos árfolyamon 675 US$, a fekete piacon azonban csak 60 US$
Amíg Magyarországon a hivatalos munkanélküliségi ráta 2014 első felében 8,1% volt, addig Venezuelában ez az érték 11%. Bejelentett munkát találni nehéz. Az olaj és energetikai szektorban a fejlesztések elmaradása miatt inkább leépítésekre kell számítani, az építőipar a nyersanyaghiány miatt gyengélkedik. A mezőgazaság fejlesztése nagyon gyenge, így a munkanélküliség növekedése megállíthatatlannak tűnik. Az állam az évi 60%-os inflációt (fekete piacon 2013-ban ez közel 350%-os volt) a minimálbér folyamatos emelésével próbálja kompenzálni. 2014-ben már másodszor emelt az állam, összesen 43%-ot, ami még így is elmarad az infláció mértékétől.
Ma kevesen keresnek minimálbért, mert abból megélni Venezuelában nagyon nehéz. Az importált termékek ára a feketepiaci árakat követi (1 US$ = 72 Bs), ezért azok beszerzése roppant költséges. A CADIVI (lásd lejjebb) kiskapuit kihasználók évente akár 250-300 000 bolívárt is kereshetnek pluszban, ami az éves minimálbér 5-6 szorosa.
2) ADÓZÁS ÉS VÁLLALKOZÁS
Nem lehet kellemes vállalkozói környezetről beszélni Venezuela esetében. Az elmúlt tíz évben számos stratégiailag fontos iparágat államosított a vezetés, olykor megfeledkezve arról, hogy az egykori vállalat-tulajdonosokat illett volna kárpótolni. Külföldiként pénzt befektetni Venezuelában kamikaze lépés, a helyieknek azonban mindent szabad. Persze csak kicsiben, olajban, aranyban, áramban, logisztikában és építőiparban gondolkozni felesleges, mert ezen ágazatokat az országvezetés tagjai leosztották maguk között. Éttermet, kocsmát vagy boltot azonban bárki nyithat, szabályozás tulajdonképpen nincs, adót fizetni csak papíron kell. Létezik egy 12%-os ÁFA, amit tulajdonképpen senki nem fizet be, kivéve azok, akik hivatalos árfolyamon váltva importálhatnak.
Elviekben van egy 34%-os személyi jövedelemadó is, de azt csak külföldi nagyvállalatoktól szedik be, a kisvállalkozóknak ezt nem kell fizetniük. A TB 25%-os, de számla hiányában az utca egyszerű emberétől ezt sem szedik be.
Liberális vállalkozói környezetben nevelkedve azt mondom, nem szeretnék olyan országban élni, ahol nem dönthetem el, miből szeretnék üzletet csinálni, még akkor sem, ha nem kell adózni. Mindemellett tudomásul veszem, hogy aki kicsiben gondolkozik, annak Venezuelában ma nem rossz, csak jól kell célterületet választani. Bár Magyarországon vállalkozást nyitni komplikált és költséges, én mégis azt mondom, ma egy magyar vállalkozó hosszú távon biztosan jobban jár, mint egy venezuelai.
3) ÁRAK
Az életminőséget nagyban meghatározzák az élelmiszerárak. Ahogy minden más terméknél, úgy az élelmiszerek esetében is fontos kiemelni, hogy amit importálnak, az a keresetekhez mérten hihetetlenül drága. Az állam bizonyos időközönként ételosztást tart az ország minden pontján, amikor a lakosság nyomott áron juthat hozzá alapvető élelmiszerekhez, azonban annak mennyisége erősen korlátozott. Az ilyen tételekért órákon át sorban kell állni, ráadásul legtöbbször a kereskedők vásárolják fel a hozott árut, akik egy ideig visszatartják a nem romlandó termékeket, és a hiány miatt jóval magasabb áron passzolják azt tovább. Íme néhány termék ételosztási/piaci áron:
1 kg rizs 70/525 Ft
1 liter tej 70/630 Ft
1 liter olaj 140/1225 Ft
1 kg liszt 70/1050 Ft
1 kg cukor 35/420 Ft
Ha valaki nem áll be a sorba, annak bizony keményen a pénztárcájába kell nyúlnia vagy önellátásra törekednie. Ez nem könnyű, mivel növényvédőszereket, tápszereket, állategészségügyi készítményeket az országban fellelni nem lehet. Venezuelában a sertéstartás tulajdonképpen leállt, de az ország csikre- és marhahús importra is szorul. A hús ára egészen horrorisztikus:
Sertéstelepek már nincsenek, a marhák még kitartanak
1 egész csirke 4200 Ft
1 kg marhahús 2800 Ft
1 kg sertéshús 5250 Ft
Az igazi problémát mégsem az élelmiszerek jelentik, hanem a ruházkodás és az elektromos berendezések beszerzése. Mára alig maradt olyan vállalat, ami hivatalos árfolyamon juthat hozzá az áruhoz, így azokat fű alatt, főként Kolumbiából és Brazíliából hozzák be. A kereskedők kénytelenek a fekete piacon váltani, így egy Magyarországon kb. egy havi keresetbe kerülő iPhonért Venezuelában 10 hónapot kell gürcölni. Íme egy-két megdöbbentő ár:
olcsó, hamisított farmer a piacon kb. 1200-1500 Bs
márkás cipő kb. 10 000 Bs
új iPhone kb. 40 000 Bs
átlagos síkképernyős TV kb. 70 000 Bs
közép kategóriás laptop kb. 50 000 Bs
A boltok újabban üresek Venezuelában
Látható tehát, hogy Venezuelában a havi minimálbérből mindössze 3-4 gyenge minőségű farmernadrág vásárolható, ami egészen elképesztő. Az idősebbeknek nem kell bemutatni a hiánygazdaságot, hiszen az 1960-70-es években Magyarországon is fél havi keresetbe került egy új farmer, de azóta eltelt lassan 50 év, továbbá Venezuela a Föld egyik legnagyobb olajtermelője.
4) LAKHATÁS, ÉPÍTKEZÉS
Lakást vásárolni Caracasban nem olcsó mulatság. Egy külvárosi, régi építésű lakótelepen egy aránylag normálisan kinéző 80 nm-es lakás ára 3 millió bolívártól, 100 millió forinttól kezdődik. Az ár persze csalóka, mert az ingatlanpiac a feketepiaci árakat követi, így egy lakás ára csak 9-10 millió Ft. Nem is az áron van a hangsúly, hanem azon, hogy amíg Magyarországon egy 10 milliós lakásért 100 havi minimálbért kell letenni az asztalra, addig Venezuelában 700 hónapot, közel 60 évet kell dolgozni.
Építeni ennél sokkal könnyebb, mivel a telekárak alacsonyak, szabályozás pedig nem nagyon van. Choroníban, alig 5 kilométerre a Karib-tenger partjától a Henri Pittier Nemzeti Park mélyén egy 400 négyszögöles telek ára ócska házzal mindössze 50 000 bolívár. A gond az építőanyaggal van, amiből ugyancsak hiányt szenved az ország.
Okosabb ma bérelni, mivel egy külvárosi 60 nm-es lakás havi bérleti díja 50-70 000 Ft, tehát kb. annyi, mint Magyarországon, azonban ezek az árak a legtöbb esetben tartalmazzák a rezsi díját is.
5) KÖZLEKEDÉS
Tudjuk, Magyarországon a városi tömegközlekedés túlárazott még európai viszonylatban is. Venezuelában az üzemanyag alacsony ára miatt a közlekedés röhejesen olcsó, tulajdonképpen csak a munkaerő bérét és az amortizációt kell megfizetni. Caracasban egy vonaljegy ára metrón és buszon 1,5 bolívár, kb. 50 Ft, ami hetede a budapesti jegyáraknak. Bérlet nincs, de egy 10-es gyűjtőjegy ára is csak 455 Ft. A távolsági buszközlekedés sem vészesen drága, de itt már kisebb a különbség, mivel a társaságok többsége magánkézben van. Egy 100 km-es utazás ára kb. 1300 Ft, azonban ha az ember hajlandó nyomorogni a naponta csak egyszer-egyszer közlekedő állami busztársaság járatán, akkor ennek az árnak a töredékéért utazhat. A buszpark erősen elöregedett, az egyetlen (túl) jól működő dolog a járműveken a légkondi, ami gyakran kínszenvedéssé teszi az utazást. Nagy távolságokat okosabb lerepülni, mivel az államilag támogatott Conviasával akár már 15 dollárért is repülhet az ember országon belül.
29 liter benzin kevesebb mint 3 bolívár, azaz kb. 10 Ft
Legolcsóbban úgy jön ki az ember, ha saját autóval közlekedik, mivel egy 30 literes tankolás ára nincs 10 Ft (hivatalos árfolyamon 100 Ft). Az autópark állapota azonban siralmas, a többség most is 30 évnél idősebb amerikai roncsokkal szaladgál. Aki szereti a veterán kocsikat, annak élmény az ország.
Bár a venezuelai tömegközlekedés állapota jóval rosszabb, mint a magyaré, az ár miatt azt kell mondjam, hogy Venezuelában utazni ár-érték arányban jobb. Ha pedig saját autód van, akkor szinte ingyen van.
6) KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, SZABADIDŐ
Nem sok venezuelai utazóval találkozik az ember a sárgolyón. Ennek egyik oka, hogy a venézek többsége strandőrült, s mivel csodás tengerpartjaik vannak, felesleges másik országba utazniuk egy kis homokért és napfényért. A másik oka a valutahiány. Mivel dollárhoz jutni nehéz, ezért marad a feketepiac, ahol 10-szeres pénzt kérnek el egy dollárért, így a többség a jelenlegi helyzetben jobbnak látja maradni. Létezik az ún. CADIVI, az évente egyszeri utazási támogatás 5000 dollárig. Ezt majdnem mindenki igénybe veszi, azonban tényleges utazásra nem fordítja, inkább átváltja az összeget a feketepiacon és gazdagodik.
A venézek nem tartoznak Latin-Amerika legszorgosabb népei közé. A többség bőven megelégszik azzal, ha van pénze sörre és mindennapi betevőre, jobbítani az életkörülményeiken mintha nem akarnának. A mostani gazdasági helyzetben - kihasználva a CADIVI és a kettős váltás előnyeit - sokan csak heti egy-két napot dolgoznak, a maradék időt a családdal vagy a haverokkal töltik. Egyetlen másik országot nem ismerek, ahol a helyiek ennyi szabadidővel rendelkeznének, mint itt, még ha az önként vállalt vakációjukat nem is tudják minőségi szórakozással tölteni. Színházak, mozik alig vannak, amik vannak, azok is lepukkantak. Külföldi együttesek csak ritkán koncerteznek az országban, a fesztiválozás nem divat. Külföldre utazni ugyan lehet, de annyira nem mobilisak, mint az európaiak, és a jelenlegi helyzetben lehet én is inkább maradnék és játszanék a CADIVI-vel. A legnépszerűbb strandok azonban mindig tele vannak venézekkel, így aki imádja a tengert, az valószínűleg irigyli őket.
Bár minőségi szórakozásra lehetőség csak kevés van, a rengeteg, önként vállalt szabadidő miatt azt mondom, Venezuelában most jobb szabadságra menni, mint Magyarországon.
7) KÖZBIZTONSÁG
Venezuela az egyik legrosszabb bűnözési statisztikával rendelkező ország. 2012-ben több mint 20 000-en haltak erőszakos halált, ami jóval magasabb, mint Irak vagy Szomália hasonló rátája. A napi kb. 50 gyilkosság a drogban, aranyban és fegyverben utazó bandák közti leszámolásokban realizálódik, az utcán az erőszakból az ember nem sokat érez, csupán annyit, hogy naplemente után minden bezár, a venézek pedig bezárkóznak házaikba.
Venezuela rákfenéje a közbiztonság hiánya
A közbiztonság javulását egyáltalán nem segíti elő az a tény, hogy a rendőrség és a guardia (az utak biztonságáért felelős szerv) az alacsony bérek miatt már nem csak a turistáktól, de a helyi lakosoktól is lop.
Mindamellett, hogy soha nem éreztem magam veszélyben Venezuelában, azt kell mondjam, hogy jobb egy olyan országban élni, ahol a híradó 30 percéből 20-ban nem kizárólag gyilkosokat mutogatnak, s ahol anélkül utazhatok A-ból B-be, hogy attól kell féljek, a biztonságomért felelős szervek meglopnak.
8) OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY
Nincs jövő oktatás nélkül, ezt Venezuelában is tudják. Ha valamit megköszönhetnek a venézek Hugo Cháveznek, az egyértelműen az oktatás rendbetétele. Alig 10 év alatt Venezuelában felszámolták az analfabétizmust, egész Dél-Amerikában pedig itt a legmagasabb a diplomások aránya. Nem csak nagyvásrosokban létesítettek egyetemeket, pár ezer fős, elzárt településekre is kihelyeztek egy-egy tanszéket, hogy a vidéki lakosság se szenvedjen hiányt. Az oktatás infrastruktúrája remek, venéz fiatalok ezrei vesznek részt baráti országokkal létrehozott csereprogramokban, a képzés pedig a legtöbb esetben ingyenes. A gond az oktatás minőségével van. A mérnöki karok a fejlesztés hiánya miatt elavultak, a nyelvi képzés gyenge lábakon áll. Találkoztunk olyan negyedéves angol szakos hallgatóval, aki bemutatkozni sem tudott angolul.
Aki rendberakta az oktatást és az egészségügyet: Hugo Chávez
Bár az oktatás infrastruktúrája mára kiépült, a tartalom elég gyér. A magyar oktatás évről évre egyre rosszabb, a nagy nemzetközi teszteken romló tendenciát mutatunk, de még mindig inkább azt mondom, hogyha lenne fiam, jobban örülnék neki, ha Magyarországon tanulna.
Hasonlóan az oktatáshoz, a szocialista kormány az egészségügyet is ráncba szedte. Egészségközpontokat hozott létre a legkisebb településeken is, a városokban pedig a kornak megfelelő, modern kórházakat építtetett. A nemzetközi csereprogramoknak köszönhetően a Föld legjobbjai között számon tartott kubai orvosokkal töltötték fel a kórházakat, ami azonban hiányzik belőlük, az a gyógyszer. A kubai orvosságok, szemben a szakképzett orvosokkal, rossz minőségűek. A kórházi ellátás ingyenes, akár csak Magyarországon (hálapénz mindenhol van), a kórházak és az orvosi ellátás jobb minőségű a mienknél, azonban gyógyszerek terén hátrányban vannak. Betegnek lenni sehol nem jó, a viszonyokat nézve pedig mindegy, hogy Magyarországon vagy Venezuelában kezelteti-e magát az ember.
9) NYUGDÍJ ÉS SZOCIÁLIS HÁLÓ
Hiába a mély szocializmus az országban, a szociális háló gyerekcipőben jár. Nyugdíj csak az állami szektorban dolgozóknak jár, munkanélküli segély egyszerűen nem létezik, ahogyan a GYES és GYED sem ismert. A hátrányos helyzetűeket és rászorulókat azonban támogatja az állam, a vidéki területeken folyamatosan épülnek az ingyen bérlakások, bár az ellenzék mindezt ócska kampányfogásnak tartja. Koldust keveset látni, valószínűleg Venezuelában erre is találtak megoldást. Mindenesetre Venezuelában hosszú távon munka nélkül maradni vagy gyerekeket egyedül nevelni nem lehet egy leányálom.
10) PÉLDA
Nem maradt más hátra, mint összehasonlítani a költégeket. Vegyünk egy minimálbérből élő magyart és egy venézt, hogy lássuk, hol könnyebb az élet.
Venezuelai minimálbér: 149 000 Ft
- átlagos caracasi lakás bérleti díja: 60 000 Ft
- rezsi: 0 Ft (tartalmazza a bérleti díj)
- kaja ára havonta ételosztás esetén: 10 000 Ft
- napi 2 buszjegy a munkahelyére és vissza: 4500 Ft
MARAD: 74 500 Ft (a fizetés 50%-a)
Magyar minimálbér: 101 500 Ft
- átlagos budapesti lakás bérleti díja: 60 000 Ft
- rezsi: 35 000 Ft
- kaja ára havonta a Tescóban vásárolva: 35 000 Ft
- havi bérlet: 3500 Ft (2/3-át állja a munkáltató)
MARAD: -32 000 Ft
A fenti példából kitűnik, hogy Magyarországon minimálbérből egyedül kijönni nem lehet, ha az embernek lakást kell bérelnie, míg Venezuelában ez nem probléma, pláne akkor nem, ha nem jelent problémát sorban állni ételosztáskor. Piacon vagy boltban vásárolva már kicsit más a helyzet, mert az élelmiszer ára ott 8-10-szerese az államilag támogatott ételeknek.
A venezuelaiak a fél életüket sorban állással töltik
A szocializmus lényege, hogy a szegényeket támogassuk, ami Venezuelában megvalósul. Aki keres, annak nincsenek komoly megélhetési gondjai, még ha a hónap végére nem is marad sok a pénztárca mélyén. A szocialista Venezuelában a probléma nem is az alacsony jövedelműekkel van, hanem a közép réteg ellehetetlenítésével. Egy új TV-ért, telefonért, de egy új márkás cipőért is hónapokat kell dolgozni, ami 2014-ben egy olyan országban, ahol napi 3 millió hordó olajat termelnek ki, egyszerűen érthetetlen.
11) ÖSSZEGZÉS
Lássuk miben győzött Venezuela és miben Magyarország.
- Amiben Venezuela nyert: közlekedés, szegények helyzete, telekárak, adózás, szabadidő.
- Amiben Magyarország nyert: keresetek, import termékek ára, közbiztonság, vállalkozói környezet, oktatás, szociális háló, jövőkép.
- Döntetlen: egészségügy.
Venezuela bajban van, a fiatalok lázonganak a kilátástalanság és tanácstalanság miatt. Vállalkozást indítani veszélyes, mert nem tudhatod, mikor államosítanak, ráadásul eléggé korlátozottak a lehetőségek. Az Európában és más dél-amerikai országokban hétköznapi használati tárgynak minősülő elektromos berendezések beszerzése és a ruházkodás költséges, megfizethetetlen. Ha valakinek nem jelent gondot sorban állni pár kiló cukorért az ételosztásnál, akkor Venezuela egy édenkert, hiszen a rezsi alacsony, a közlekedés olcsó, a benzin pedig szinte ingyen van. Szegénynek lenni Venezuelában nem rossz dolog, mert létbiztonság van, de aki egy kicsit többet akar az élettől, annak bizony az ország maga a pokol...
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
