A Quito és Ambato közötti magasföld rengeteg látnivalóval szolgál, ezért nem árt, ha az ember nem kapkod, mikor erre jár. A csapattal az Egyenlítőnél kezdünk, majd Rumicucho romjait járjuk végig. Ezután a Pululahua-kráter következik, majd irány a Toachi-folyó kanyonja és a Quilotoa-lagúna. Mivel korábban már írtunk mindről, ezért ezúttal képes bloggal jelentkezünk.
A Mitad del Mundo névre hallgató park az Egyenlítő földrajzi és fizikai jellegzetességeit mutatja be. Az egyetlen gond vele csak az, hogy nem az Egyenlítőn fekszik.
Az Egyenlítő pontos helyét a 20. században nem sikerült kijelölni, nem úgy az inkáknak ötszáz évvel ezelőtt. Catequilla milliméter pontosan meghatározza, hol is fut a Földet kettészelő egyenes.
Kilátás San Antonio városkájára Catequilláról
Az Egyenlítőtől pár kilométerrel északra található a sajátos klimatikus viszonyokkal rendelkező Pululahua-kráter, aminek mélyén olyan haszonnövények is megteremnek, amik csak a trópusi területeken.
Rumicucho egyike a legészakibb inka erődöknek. A romoktól teljes egészében belátni a Rio Guayllabamba völgyét.
Machachí határából fantasztikus kilátás nyílik az Iliniza csúcsára. Alig másfél hete álltam fenn a csúcsán.
Ez a kép Latacunga határában készült. Azt mondta a sofőr, hogy simán átment a műszakin.
Tigua környékén elég látványos a táj.
Március környékén kivirágoznak a földek. Zumbahua határában krumplit, kukoricát, búzát és repcét termesztenek.
Zumbahua környékén rengeteg csodás fekvésű tanyabokor látható. Mind közül talán Tigua a legszebb.
A Toachi-folyó kanyonja a vidék egyik legszebb természeti képződménye.
A Belső-Andok legszebb látványossága minden kétséget kizáróan a Quilotoa-lagúna. Le is mentünk a partjára.
A Quilotoa partjáról jó másfél óra sétával érhető el a krátertó 3900 méteren fekvő pereme. Jöhet a következő megálló, Baños!
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
