Chiapas talán leglátványosabb romvárosa Yaxchilán. Harmadszorra vagyok ebben a remek romvárosban, de csak most jutottam el oda, hogy írjak is róla. Nem ez a legolcsóbb maja kaland az országban, de kétség kívül minden pesót megér. Úgy hiszem, leszek itt még negyedszerre és ötödszörre is a jövőben.
Szívesen maradnánk még a Guacamaya Lodge-on, de egy kicsit drága mulatság egy négyfős családnak, úgyhogy kora reggel búcsút intünk ennek a földi paradicsomnak és megindulunk északnak. A cél Frontera Corozal és az Usumacinta partján fekvő Yaxchilán.
Az út Beneméritóig egészen borzalmas. Kátyu kátyu hátán, össze-vissza tekergetem a kormányt, hogy ne szenvedjünk tengelytörést. Keresztülhaladunk néhány érdektelen maja falun, mint Zamora Pico de Oro, majd rátérünk a főútra, ahol nem a kátyuk, hanem a fekvőrendőrök keserítik meg az életünket. Beneméritóban bedobunk egy gyors reggelit, majd lekanyarodunk Frontera Corozalnak.
Először 2005-ben jártam itt, majd Erivel újra 2009-ben. Az alatt a négy év alatt is sokat változott a város, az elmúlt bő 15 évben pedig még többet. A poros utcákat lebetonozták, a parton pedig gigantikus parkolót építettek. A folyómenti utcát ellepték az árusok, érezhető, hogy Yaxchilán felkerült Chiapas turistatérképére. Tömeg azért nincs, de ácsorog egy-két turistabusz a parkolóban, no meg néhány palenquei taxi. Ma már a csónakosokkal sem kell birokra kelni a menetdíjat illetően, minden szervezett, egyenárasított. A belépő oké, 150 peso fejenként és a gyerekekért nem számolnak fel semmit, a csónak azonban nem olcsó: 1400 peso oda-vissza útra.
Annyi turista azért nincs Frontera Corozalban, hogy az összes csónakot megtöltsék
Barangó és Zaránd nagyon élvezi a hajókázást, a parton sütkérező kajmánért is odavannak. Persze a kisebbik fiam azért megkérdezi, hogy ugye nem fog bántani, de megnyugtatom, hogy eddig sem ette meg egyetlen krokodil, így eztán sem fogja.
A csónaktúra a Rio Usumacintán mindig hatalmas élmény
Kiszállva a csónakból a srácok azonnal homokvárat kezdenek építeni. Eri int, hogy menjek nyugodtan, majd ha ráuntak a játékra, utánam jönnek.
Megérkezünk Yaxchilán bejáratához, ahol a fiaim vad homokozásba kezdenek
A romváros jó részét teljesen egyedül járom be. Sehol nem látok senkit, csak a fellegvárnál botlok egy turistacsapatba. Egyáltalán nem bánom, hogy nincsen tömeg, ettől olyan misztikus egész Yaxchilán.
A város történelmileg nem olyan jelentős, mint Tikal, Copán vagy éppen Calakmul, de a klasszikus korban azért itt is történt ez-az. Bár már i.e. 250 körül lakták a vidéket, a történetírás csak 359-ben veszi kezdetét. Ekkor lép trónra I. Yopaat Balam, akiről nem tudunk sokat, de azt igen, hogy szembekerült a folyón lejjebb fekvő Piedra Negras uralkodójával amiatt, hogy ki ellenőrizze a Rio Usumacintán délről északra tartó áruszállítást.
A Yaxchilán bejáratának számító 19-es épület, amihez egy labirintuson át jutunk
Arról, hogy Siyah K'ak' tiszteletét tette-e Yaxchilánban (aminek eredeti neve Pa' Chan), nincs információnk, de valószínűleg igen, mert útba esett a Tikal felé tartó hadjárat során. Az 5. század uralkodóiról és új dinasztiák alapításáról ugyancsak nincs ismeretanyagunk, a következő uralkodó, akiről információkkal rendelkezünk az 508 és 518 között regnáló Joy Balam, aki Bonampak, Tikal és Piedras Negras ellen indított támadást. Ehhez valószínűleg a calakmuli Kaan-dinasztia is segítséget nyújtott, akik Yaxchilán uralkodóján keresztül próbálták gyengíteni Kaloomte' B'alam, vagyis a Tikali hölgy pozícióját.
III. Kinich Yat Ahk trónusa, ami szent úrként hivatkozik a késő klasszikus kori uralkodóra, a 19-es épület előtt látható
A sorban következő néhány uralkodó ténykedéséről nem sokat tudunk, de valószínűleg Calakmul hűbéresei voltak. Erre enged következtetni az a tény, hogy a Kaan-dinasztia szorításából fellélegző Tikal a folyón kicsit feljebb megalapította Dos Pilast, ami Yaxchilán és Piedras Negras ellenpólusaként szolgálhatott volna, ha Calakmul nem rohanja le idő előtt.
A 2-es sztéle a 33-as épülethez vezető lépcsősor előtt áll - nem tudjuk, melyik uralkodót ábrázolja, csak egy 613-as dátum olvasható le róla
Yaxchilán Tikal után nem sokkal szabadul fel. 681-ben Itzamnaaj Balam kerül trónra és megkezdődik a nagy építkezések kora. 61 éves uralkodása során több feleséget is elfogyaszt, többségük kisebb maja városok hercegnői, de a Kaan-dinasztiából is szerez magának nejet (Uuh Chan Lem). Ezzel szilárdítja meg hatalmát és köt alkukat, így Yaxchilán a béke szigetévé válik.
A 11-es sztéle Itzamnaaj Balamot és fiát, IV. Yaxun Balamot ábrázolja
Halála után tíz évig egy átmeneti állapot jellemzi a várost. Piedras Negrasszal ekkor ismét szembekerülnek, de komoly ütközetekről nincs szó. 752-ben fia, IV. Yaxun Balam lép trónra, aki folytatja az építkézeseket (ekkor nyeri el Yaxchilán a ma ismert formáját), valamint leszámol a környező városok uralkodóival. Ehhez támogatókra van szüksége. Az egyik ilyen Tixan városának uralkodója, K'an Tok Wayib', akivel 755. május 9-én köt szövetséget.
A 13-as épület a királyi palota részét képezte
769 és 800 között IV. Itzamnaaj Balam a király, aki rendezi a város viszonyát Bonampakkal házasság útján. 776-ban egy yaxchiláni hercegnő, Lady B'aahkab' feleségül megy Yajaw Chan Muwaanhoz, Bonampak uralkodójához, ezzel szentesítve a békét a két város között.
A 21-es épületben található a 35-ös sztéle, ami Itzamnaaj Balam feleségét Ik' Skullt ábrázolja
A 9. század egyetlen ismert uralkodója a 808-ban trónra lépő Kinich Tatbu, aki egy hadjárat során legyőzi Piedras Negrast, végképp hűbéresévé téve a várost. Hogy ezután mi történt a várossal, nem tudjuk. Valószínűleg a nagy összeomlásig még voltak uralkodói, de sztéléket ebből a korból egyelőre nem találtak a régészek.
A 33-as épület felső fríze az egyik legrészletgazdagabb homlokzati elem a maja klasszikus korból
A városnak rengeteg izgalmas épülete van. Már a bejáratnál álló 19-es épület sem megszokott, mivel egy labirintuson át vezet a bejárat a városba.
Mind közül talán a hegyoldalban álló 33-as épület a legszebb, aminek stukkói a középen ülő emberalakkal nekem Uxmalt idézik. A lépcsősor és a templom előtt álló oszlop is hieroglifákkal van ellátva.
A 33-as épület előtti lépcsősoron a képeken látható hieroglifák és ábrázolások láthatók, amik Itzamnaaj Balam alvilágba való leszállását mutatják be
Idővel Eriék is befutnak, a srácaim élvezik a szaladgálást a romok között. Yaxchilán remek hely, sokkal izgalmasabb és látványosabb, mint volt Palenque.
A 33-as épület előtt áll ez a cseppkő, amin maja feliratok láthatók, köztük az "Aj na-b'i" hieroglifa, ami a föld alatti vízivilágot, esetleg Xibalbát jelképezheti
Visszafelé még megállunk egyet fotózni néhány folyó közepén emelt kőkupacnál. Állítólag a 9. században Yaxchilán egyik ismeretlen uralkodója rendelte el egy híd vagy gát építését, mely projekt végül nem fejeződött be, mert a város elnéptelenedett.
Kifelé végigjárjuk a srácokkal a labirintust, aminek falán denevérek múlatják az időt
Visszatérünk Frontera Corozalba, kocsiba ülünk és irány Bonampak!
Ezek a kőkupacok egy félbehagyott maja gátrendszer vagy híd építésének az emlékei
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
