A Hondurasba érkező turisták 99 %-a kizárólag Copánt és Islas de la Bahía szigeteit, Utilát és/vagy Roatánt keresik fel. Mi már számtalanszor jártunk Hondurasban (utoljára a Fonseca-öböl partvidékét jártuk be alaposan), viszont az ország leghíresebb maja romvárosáról, a mindenki által felkeresett Copánról ezidáig nem írtunk. Mivel a Mirador csapattal útban a Karib-tengerhez itt léptük át a guatemalai határt, adta magát, hogy felkeressük a maja civilizáció egyik legizgalamasabb régészeti parkját.
A határátlépés nem megy könnyen, mivel hétvége lévén a bank zárva tart, a határátlépési díjat viszont csak helyi pénzben, lempirában lehet kifizetni. Azonnal körbevesznek minket a coyote-ok (így hívják Közép-Amerikában az illegális váltókat), akik a csapat több tagjának megrökönyödésére rosszabbul váltják az eurót, mint a dollárt (amit ugyancsak nem akarnak valami fényes árfolyamon váltani). Végül mindenki levált egy kevés helyi valutát, majd bepattanunk egy kisbuszba, és irány a közeli Copán Ruinas.
Megérkezünk Copánba
Érdekes módon nem a romvárost hívják Copán Ruinasnak (ruinas spanyolul romokat jelent), hanem a közelében épített kisvárost, ahol mindenki a turizmusból próbál megélni. Rengeteg koloniális hangulatú hotel, drága étterem és lampionoktól roskadozó bár várja azokat az utazókat, akik hozzánk hasonlóan megállnak itt egy napra, hogy lássák a maja romvárost.
Sikerül jól választanom, a La Posada Copán minden igényt kielégít, annyira rendezett és tiszta, hogy szinte Európában érezzük magunkat. Pista barátom, akinek ez a hatodik utazása a Miradorral, meg is jegyzi, hogy ő nem ehhez van szokva. Mikor 2010-ben utoljára Hondurasban járt velem, akkor örült, ha talált két fát, amik közé kiköthette a függőágyát.
Gyors ebéd az egyik étteremben, majd bakancsot húzunk, és irány a romváros. Copán régészeti parkja alig negyed órányi járásra fekszik a városkától, így hát gyalog érkezünk a romokhoz. A belépő 15 dollár, ami összehasonlítva El Salvador maja romvárosaival nem kevés, no de Copán sem egy Tazumal.
Utoljára 2012-ben jártam itt, akkor még nem volt elérhető a látogatók számára az északi épületegyüttes, de ez mostanra megváltozott. A többnyire nemesek által lakott épületek korát a 8-9. századra teszik. Ugyanebből a korszakból származnak annak a maja harcosnak a maradványai, akit az egyik épület aljában találtak eltemetve. Sírhelyét egy betoncsontváz jelöli.
Betonba öntött maja harcos
Innen egy keskeny erdei ösvényen át jutunk a Sztélék terére. A rövid erdei séta során belebotlunk egy szarvasba, kicsit odébb pedig arapapagájokat látunk a fák ágain csücsülni. Ez utóbbiak nem véletlenül vannak itt. Délutánonként szabadon engednek vagy két tucatot belőlük a park gondozói, hogy színesebbé tegyék Copán nevezetességeit.
Az élővilág sem utolsó
Nem mintha Copán nem lenne így is elég színes. Elég csak beesni a Sztélék terére, és az embernek azonnal leesik az álla. Nyolc, díszesen faragott királyi sztélét pillantunk meg, némelyik előtt furcsa, amorf oltárkövekkel. Ezek a sztélék a legfontosabb archeológiai leletek, mivel nem csak a maja uralkodókat jelölték rajta, de azok uralkodási idejét, hadjáratai dátumát, a legyőzött városok nevét és királyait, valamint minden olyan eseményt, ami az adott időszakban kiemelkedő volt.
A Sztélék tere Copánban
Mivel Copán sztéléi könnyen faragható mészkőből készültek, ezért a többségük erodálódott, számtalan írásjel olvashatatlanná vált. Ettől függetlenül mind a sztélékből, mind az innen nem messze található Hieroglifa lépcső gondosan faragott köveiből kiolvasható Copán klasszikus kori, 400 éves történelme.
Uaxaclajuun Ub'aah K'awiil, más néven 18 Nyúl legjobb állapotban megmaradt sztéléje (A sztéle)
A korábbi időkből nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, de az első kőépületeket a régészek az i. e. 9. századra teszik. Az első felirat i. e. 321-ből maradt ránk, de a szakértők csak a dátumot tudták leolvasni, a hozzá tartozó történet és uralkodó neve sajnos megfejthetetlen. A következő dátum i. u. 159-ből származik. Egy eddig névtelen (a kutatók nem tudják megfejteni a nevét jelölő írásjelet) uralkodó kerül megemlítésre, aki érdekes módon egy másik sztélén 376-os dátummal szerepel. A maja írástörténet nem ismer két ugyanolyan nevű uralkodót, viszont nehezen elképzelhető, hogy valaki 217 évig éljen, úgyhogy vele kapcsolatban a tudósok sem tudnak mást tenni, mint kérdőn széttárni a karjukat.
Copán részletes történetírása egy új dinasztia születésével együtt kezdődött. 426-ban Tikalból érkezett K'inich Yax K'uk' Mo', aki Nyugat Urának is nevezte magát, utalva ezzel a tikali dinasztiát újraalapító teotihuacáni Siyaj K'ak' hódítóra, aki hasonló néven vonult be Tikalba. Arról, hogy K'inich Yax K'uk' Mo' milyen módon tudta elfoglalni Copánt, nincs információnk, de sokáig nem élvezhette a trónt, ugyanis 435 és 437 között meghalt. A pontos dátumot nem tudjuk, mivel nem maradt fenn róla írásos emlék, azonban a sírját 1995-ben megtalálták, és a C-14-es vizsgálatok alapján meg tudjuk tippelni a halálának időpontját.
Fia, K'inich Popol Hol követte őt a trónon, aki megépítette Copán első labdajátékterét. Apját a pálya keleti végében emelt épület aljába temettette.
A copáni labdajátéktér
455 és 504 között négy kevésbé ismert uralkodó következett. Az egyetlen, akinek a ténykedéséről tudunk, az a dinasztia negyedik királya, Ku Ix volt. Ő tette le annak a Hieroglifa lépcsőnek az alapjait, ami máig a legfontosabb írott maja emlék.
A hetedik uralkodó B'alam Nehn volt, akiről azonban nem Copánban, hanem a ma Belize területén fekvő Caracolban emlékeztek meg egy sztéle formájában. A 8. és 9. királyról ismét nincs sok információnk, feltételezhetően B'alam Nehn fiai voltak és rövid ideig uralkodtak.
B'alam Nehn harmadik fia, Tzi-B'alam volt, az ő sztéléjét a mai Copán Ruinas területén találták meg. Elsősorban azonban nem erről híres, hanem arról, hogy az ő sírját tárták fel a 16-os Templom aljában.
A keleti tér, háttérben Copán legmagasabb épületével, a 16-os Templommal
A maja uralkodók előszeretettel omlasztották be elődeik építményeit, és építették rá a saját, nagyobb templomaikat. A 16-os Templom is ilyen volt, feltárása közben jöttek rá a régészek, hogy a 8. század végén elkészült, ma is látható templom alatt hat további épület emelkedik. Ezek közül az ötödik, a Rosalila a leghíresebb, ami Copán valószínűleg legdíszesebb épülete volt, és amiben megtalálták Tzi-B'alam sírját.
A 16-os Templom alatt régészek által kialakított alagút található, ami bemutatja a maják beomlasztásos építészetét
K'ak' Chan Yopaat és Chan Imix K'awiil uralkodása jelentette Copán fénykorát. Ekkor vált a város már nem csak a térség, de az egész maja birodalom egyik meghatározó városává. Chan Imix K'awiil 67 éven át irányította Copánt, ezzel ő ült a leghosszabb ideig trónon.
Copán, mivel fontos kereskedelmi és vallási központtá vált, akarva-akaratlanul belemászott a politikai rivalizálásba. Tikal és Calakmul ebben az időszakban ádáz harcokat folytatott, Copánnak pedig döntenie kellett, melyikkel tart. Mivel a copáni dinasztia Tikalból származott, ezért a döntés egyértelmű volt.
18 Nyúl korában Copán a maják egyik legfontosabb városa volt (D sztéle)
Uaxaclajuun Ub'aah K'awiil, más néven 18 Nyúl hatalmas építkezésbe kezdett. Megemelte az Akropoliszt, felújította a labdajátékteret, a 26-os Templom oldalában futó Hieroglifa lépcső 62 fokába pedig megkezdte Copán teljes történelmének belevésését. Számtalan díszes sztélét emeltetett, ezek többsége ma a múzeumban, másolataik pedig a Sztélék terén látható.
18 Nyúl emeltette a legtöbb sztélét Copánban (B sztéle)
726-ban a szomszédos Quiriguá trónjára K'ak' Tiliw Chan Yopaatot ültette, aki azonban Calakmulban látta a csatlóst, így északról küldött katonák segítségével 738-ban elfogta Copán uralkodóját, akit öt nappal később ki is végeztetett. Helytartónak K'ak' Joplaj Chan K'awiil tette meg, aki azonban nem uralkodott sokáig. Fia, K'ak' Yipyaj Chan K'awiil azonban lassan felszabadította Copánt, és folytatta 18 Nyúl építkezéseit. Meghosszabbította a Hieroglifa lépcsőt, és befejezte Copán történetírását.
Némelyik sztéle misztikus oltárt kapott maga elé. Ez Chacot, az Esőistent ábrázolja (D oltár)
Yax Pasaj Chan Yopaat az utolsó jelentős uralkodó Copán történelmében. Azon túl, hogy nagyobbra építette a 16-os Templomot, felállíttatta a Q jelű oltárt, ami Copán legjobb állapotban megmaradt írott forrása. A dinasztia mind a 16 királyát jelöli dátummal, ilyen uralkodóházi leírás sehol máshol nincs a maja városok sorában, csak itt, Copánban.
Yax Pasaj Chan Yopaat (balra) Copán utolsó uralkodója szemben K'inich Yax K'uk' Mo' királlyal (jobbra), a dinasztia alapítójával (Q oltár)
A Sztélék tere a rengeteg díszes oszloppal elvarázsolja az embert, de a misztikumot a Hieroglifa lépcső jelenti. 2200 szépen faragott kőből épül fel, többségük máig olvasható. Az egyetlen gond velük, hogy összeolvasva nem adnak ki értelmes szöveget. Ennek az az oka, hogy egy régebbi földrengés miatt a templom beomlott, a 19. századi önjelölt régészek pedig nem ismervén a maja írásjeleket, véletlenszerűen rakták a köveket egymás mellé. Bár a lépcső jó részét sikerült rekonstruálni, máig vannak olyan szakaszai, amiket számítógépes algoritmusokkal sem tudnak megfejteni.
A Hieroglifa lépcső a legrészletesebb írott emléke a maja történelemnek
A 11-es és a 22-es Templom között találunk rá egy kőfejre. Sem eredete, sem a pontos helye nem ismert (valószínűleg ezt is egy földrengés rakta oda, ahol most van), de a történészek Pauahtunnal, a Földapával azonosítják, aki Itzamnának, a világegyetem urának ősi megtestesülése. Mióta rátaláltak a Moszkító-parton Ciudad Blancára, azóta egyes kutatók próbálják a Majomistennel azonosítani, de a kőfej valószínűleg még nagyon hosszú ideig kérdések sokaságát fogja felvetni.
Senki nem tudja, ez a kőfej pontosan kit ábrázol
A 16-os Templom alatt megnyitottak egy alagutat, ami bemutatja, miként is építették egymásra a maják a templomaikat. Iszonyú bent a pára, a fényképező egy perc alatt bepárásodik, így fotózni se nagyon tudunk. Amúgy Copán nem nagy, másfél-két óra alatt alaposan be lehet járni. Az épületei nem olyan magasak, mint Tikalnak vagy El Miradornak, de van egy Hieroglifa lépcsője és egy Q jelű oltárja, ami bőven megéri a látogatást.
Megéri ellátogatni Copánba
Nemsokára átérünk Guatemalába, akkor jön a maja romvárosok legjava. Bár jártunk már Erivel a Föld leghíresebb emlékműveinél, ismerjük Angkort, Petrát, a Taj Mahalt és Machu Picchut, a maja kultúra emlékeit egyik sem tudja lepipálni. Mai napig nagyon keveset tudunk erről a kultúráról, pedig fejlett volt a csillagászatuk és a matematikájuk, a hiedelemviláguk pedig misztikusabb minden ősi kultúra hiedelemvilágánál. Copánban van pénz a feltárásra, mivel 1980 óta a világörökség részét képezi, de ahhoz, hogy többet megtudjunk a majákról, szó szerint sokkal mélyebbre kell ásni, amihez az UNESCO nem elég. Évről évre bővül az ismeretanyagunk, de még legalább két évszázad, mire pontosan fel tudjuk majd térképezni, pontosan miként is működött a maja társadalom.
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
