Két nap masszív utazás után végre megállunk egy kicsit. Két éjszakát töltünk el Monguíban, Kolumbia talán legszebb falujában. Persze nem tétlenkedünk, mert Monguí környékén rengeteg a látnivaló. Ezek közül is kiemelkedik az Ocetá, amit sokan az ország leglátványosabb paramovidékének tartanak. Mivel nem jártam még Kolumbia minden paramóján, ezért ezt így nem merném kijelenteni, de az biztos, hogy a csapat számára életre szóló emlék marad az itt töltött két nap.
Mivel Monguíról és az Ocetá paramóról korábban már írtunk részletesebben, ezért most képes blog formájában osztom meg róluk a legfontosabb tudnivalókat.
Monguí faluja 2900 méteren fekszik, ezzel Boyacá megye egyik legmagasabban fekvő települése
Monguít 1601-ben alapították, mint a térség egyik legfontosabb szénbányája. A parókiát 1636-ban adták át, ettől kezdve birtokolta a villa címet.
Egy pár évvel ezelőtti szavazáson Monguít Boyacá legszebb településévé választották. Ennek köszönhetően ma már évi 25 000 turista keresi fel a falut, de ezek többsége belföldi látogató. A külföldiek máig nem fedezték fel maguknak Monguít.
Pedig Monguí tényleg csodaszép, az egyedüli negatívuma a klímája. Monguí felett az ég mindig borús, és napközben sosem szökik 15 fok fölé a hőmérő higanyszála.
Monguí ma már nem a szénről, hanem a turizmusról és a focilabdákról szól. Itt készítik azokat a bőröket, amiket nem csak a kolumbiai ligában, de szerte Közép- és Dél-Amerikában is előszeretettel rúgnak.
Monguí egyik leghíresebb építménye a Calicanto-híd, amit ötven évvel a falu megalapítása előtt kezdtek építeni, de csak 1715-re nyerte el a mai formáját. A kövek közötti kötőanyagba állítólag marhavért kevertek.
Az Ocetá paramóra vezető ösvény érinti a Kincsesláda névre hallgató monolitot. A legenda szerint a környező völgyekben élő szanoa törzs casiquéje szerelemféltésből ebbe a kőbe zárta be a világ legszebb lányát, aki minden év áprilisában pucéran bújik onnan elő. Áprilisban jártunk itt, mégsem mutatta meg magát.
A Ocetá mindössze 5700 hektár kiterjedésű, mégis az egyik leglátványosabb paramo Kolumbiában. Ezt a titulust annak köszönheti, hogy hihetetlenül nagy mennyiségben találhatók frailejónok a területén.
3100 méterről 3600 méter magasságig túrázunk. Az alacsonyabban fekvő részeken ma már sajnos nincsenek frailejónok, mert a krumplitermesztők anno kiirtották azokat.
A Playa de los Frailejones egy igazi Espeletia-erdő. Némely tagja a 4 métert is elérheti.
A frailejón (vagy espeletia) a paramo víztisztító berendezése. A levelein található apró selyemszerű szőrők és a törzsét alkotó szivacsos háncs képes teljesen megszűrni a vizet. Nem véletlenül tartják a paramo vizeit az élet forrásának, hiszen ennél tisztább víz nincs sehol a Földön.
Sajnos a krumplitermesztőkkel folytatott területi viták miatt az Ocetának csak egy kis része látogatható hivatalosan, de így is megéri tenni ide egy félnapos kirándulást.
Túránk utolsó szakaszában felkeressük a Ciudad Perdidát (néhol Ciudad de Piedra), ahová anno a muiszkák áldozni jártak fel. A sziklák között feltűnik itt-ott néhány kőből faragott áldozati asztal, valamint tortolita, amikben az áldozat-bemutatás előtt szakrális fürdőt vettek.
Búcsúzunk az Ocetá paramótól, ami egy életre bevéste magát az emlékezetünkbe.
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
