A Los Llanos után a Serranía de la Macarena és az Andok között megbúvó Mesetas falujába utazunk, ahol vár ránk Willi, akinek a tanyáján számtalan gyönyörű vízesés bújuk meg. Végigjárjuk őket, majd raftingolunk egyet a Föld talán legszebb raftinghelyén, a Rio Güejar kanyonjában.
Mivel erről a vidékről már írtam korábban részletesen, ezúttal képes blog formájában mutatom be nektek ezt a csodálatos vidéket.
Mesetasból terepjáróval jutunk el Willi tanyájára. Menet közben érintjük a Vereda La Argentinát.
Willi barátomnak és néhány testvérének együtt több száz hektár legelője és esőerdője van. No meg néhány meseszép vízesésük, amiket gyalogosan érünk el.
A legszebb mind közül a Cascada Caracas, aminek lagúnájában csobbanunk egyet.
A Cascada Caracas egyszerűen varázslatos hely.
Zoli a Cascada Peltónnál.
A Cascada Santuario nem a leglátványosabb vízesés, de mögötte rejtőzik egy barlang, ami skorpióknak és üveghasú békáknak az otthona.
Naplementére elmentünk egy másik tanyára. Elképesztő a kilátás a Serranía de la Macarena őshegységére.
Willi és családja imádják a magyar konyhát, ezért mindig főzünk nekik, mikor Mirador-csapat látogat el hozzájuk.
Másnap reggel irány a Rio Güejar, a Föld talán legszebb raftingútvonala.
A rafting nem nehéz, mindössze 2-3 olyan zúgó van, ahol kapaszkodni kell. Egy óra csapatás után érjük el a Titanic nevű sziklát, innentől valamivel nyugodtabb a víz.
Nem csak evezünk, néha túrázunk is. Például ehhez hasonló kanyonokban.
A kanyon végében erre a lábnélküli gyíkra bukkanunk.
No meg erre vízesésre, amit Cascada La Escondidának neveznek.
Bár vannak még zúgók, a kanyon alsó részén sokkal több idő marad a bámészkodásra.
Sőt, még csobbanni is van időnk.
Az utolsó egy órában már csak csorgunk, közben élvezzük a Serranía de la Macarena nyújtotta látványt.
A túra végén jár a megérdemelt ebéd.
Mielőtt lemenne a nap, még ellátogatunk az Indio Acostado nevű kilátóba, ahonnan rálátni a Rio Güejarra.
Búcsú a Föld legszebb raftingjától.
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
