Cuzco környékén rengeteg a látnivaló. Első körben a várostól keletre fekvő nevezetességekkel ismerkedünk, melyek közül kiemelkedik Tipón, az inkák termékenységi központja. Mivel a vidékről már írtunk korábban, ezért a romvárosokról most csak képes blog formájában írok.
A cuzcói völgy bejáratát képező Rumicolcát eredetileg a warik építették. Vízvezeték, esetleg gát lehetett, amit az inkák kapuvá alakítottak.
Rumicolca valószínűleg a közeli Laguna Huarcapay vizét fogta fel. A partjára épült Pikillacta egy fallal körülvett wari város volt, ami a lagúna vizét öntözésre használta.
Pikillacta hatalmas területen (34 km²) fekszik, mégis keveset tudunk róla. A várost az 1980-as években tárta fel Gordon McEwan, aki négy szektort különített el az alapján, hogy a városépítés mely fázisába tartoznak.
Pikillactát 1100 körül hagyták el a warik. A feltárás során kiderült, egyes városrészek ekkor még építés alatt álltak. Később tűz pusztított a hátrahagyott városban, aminek köszönhetően a leletek többsége megsemmisült.
Gordon McEwan több sírt is feltárt. A sírokban kizárólag kőből és bronzból készült tárgyakat találtak, aranyat és ezüstöt nem, ami azért érdekes, mert a warik ismerték a nemesfémeket. Ezek hiányára a tudósok egyelőre nem találtak választ.
A cuzcói völgy nem csak a wari és inka romokról nevezetes. Tipón faluja a környék legjobb tengerimalacozója, ahol olcsón lehet tradicionálisan elkészített cuyt enni.
A falu fölött, 3400 méter magasan található Tipón romvárosa. A régészek által mezőgazdasági központnak kikiáltott Tipónt valószínűleg a hetedik inka uralkodó, Yawar Waqaq építtette az 1380-as években.
A régészek Tipónt mezőgazdasági központnak tartják, pedig valószínűleg ennél sokkal több volt. A város tele van termékenységi szimbólumokkal. Ilyen például Pachamama melle.
De nem csak a hegy tűnik termékenységi szimbólumnak; a város formája is eléggé zavarba ejtő. Ez persze lentről nem, csak az intihuatana felé vezető ösvényről tűnik fel.
Bizony, Tipón teraszait úgy formázták meg, hogy az egy péniszre hasonlítson, ami pont Pachamama melle felé mutat. A teraszokat ellátó vízvezeték is hibátlanul helyezkedik el anatómiailag. Ettől függetlenül a tudomány Tipónt nem tartja termékenységi központnak, ezeket a szembeötlő jellegzetességeket még csak meg sem említik a fellelhető források.
Ettől függetlenül persze Tipónban megőgazdálkodtak is. A teraszokon kukoricát, burgonyát és quinoát termesztettek egykoron.
Yawar Waqaq palotája nem nagy, de így is találunk szép, inka falrészleteket.
Búcsú Tipóntól. Jöhet a Szent Völgy többi romvárosa!
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
