Costa Rica még pandémia idején is tömve van turistákkal, de azért vannak olyan pontjai az országnak, ahol elvétve bóklásznak emberek. Az egyik ilyen a Rincón de la Vieja-vulkánt körülölelő trópusi szárazerdő, ami érthetetlen módon nem szerepel a turisták bakancslistáján. Pedig van itt mit nézni, hiszen az iszapfortyogókon túl lehet csobbanni vízesések alatt, a madárvilág pedig hihetetlenül színes. Csodálatos napunk volt.
A Rincón de la Viejáról már írtam korábban, így ezúttal képes blog formájában számolok be a kirándulásról.
A Rincón de la Vieja Nemzeti Parkot valószínúleg azért sem keresik fel sokan, mert az elérése nehézkes. Libériából van ugyan egy hajnali busz Curubandé falujába, de az utolsó járat délután 1-kor indul vissza, így nem marad idő a park teljes bejárására. Mi privát kisbusszal kerestük fel a parkot, de még így is szednünk kellett a lábunkat, hogy a háromból kettő ösvényt végig tudjunk járni.
A vulkán tetejére annak aktivitása miatt nem lehet felmászni, de három szép gyalogtúrát azért így is lehet tenni a nemzeti parkban. A leghosszabb (10 km) a Cangrejo-vízeséshez vezet. Az ösvény jellemzően trópusi szárazerdőkön át vezet, eltévedni nem lehet rajta.
Sokan azt gondolják, a trópusi szárazerdők nem olyan izgalmasak, mint az esőerdők, de ez messze nincs így. Itt is vannak óriásfák, a szegényes aljnövényzetnek hála pedig sokkal több állat látható.
Az ösvény utolsó szakasza bozótosokon át vezet. Egykoron ezt a vidéket mezőgazdaságra használták, szinte minden fát kivágtak. Bár az újraerdősítés megkezdődött, a kevés csapadék miatt lassan áll helyre a természet.
Másfél órás sétával érjük el az El Cangrejo-vízesést, ahol a kiírás alapján tilos a fürdőzés. Ettől függetlenül persze megmártóztunk a hűsítő habokban, amire szükség is volt, mivel már kora délelőtt bőven 30 fok felett járt a hőmérséklet.
Üdvözlet a paradicsomból!
Az Escondida-vízesést kihagyjuk, mert nem fér bele minden egy napba, a Las Pailas-ösvényt azonban körbejárjuk. Három iszapfortyogónál is megállunk, mind izgalmas a maga módján.
A Laguna Fumarólica mind közül talán a legnagyobb fortyogó. Elég büdös van a környékén, ezért sokáig nem jó időzni a közelében.
A túra során láttunk csuklyás- és pókmajmokat, rengeteg szajkót és kolibrit, de a legfotogénebb élőlény ez a fumarolák közti sziklákon napozó iguana volt.
A legérdekesebb kigőzölgés az utolsó fumarola, no nem a mérete miatt, hanem a fák közé beszűrődő gőz miatt.
Ezért a látványért érdemes végigsétálni a Las Pailas-ösvényen.
Búcsú a meseszép Rincón de la Vieja Nemzeti Parktól.
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
