Rezsimigránskodunk Mexikóban! Az Európában kialakult helyzet miatt már októberben útra kelünk, hogy a telet Közép-Amerikában vészeljük át. Cancúnban kezdünk, majd Playa del Carmenbe tesszük át a székhelyünket. A Maja Riviéra nagyvárosai ezúttal sem nyerik el a tetszésünket, de El Meco és Playacar romvárosai miatt érdemes mindenkinek erre kanyarodnia.
Háború, infláció, energiaválság... A pandémia után sem állt le a világ a rémületpolitikával, úgyhogy Erivel úgy döntöttünk, amilyen gyorsan lehet, kicsekkolunk ebből. Bőven a szezon kezdete előtt, már október 1-én magunk mögött hagyjuk Magyarországot abban a reményben, Közép-Amerikában jobb lesz a közhangulat.
Pár nappal az indulásunk előtt foglaltam pár napra egy apartmant egy cancúni condominióban. A három napért mindössze 80 dollárt fizetek, amiért nem csak egy kétszobás lakást, de egy gigantikus medencét is kapunk. Ezúttal is van segítségünk, Vica személyében. Igazából csak a karácsony utáni hat hétre kérjük fel, mert akkor túravezetés miatt nem tudok együtt lenni a családdal, de Vica ragaszkodik hozzá, hogy velünk repüljön, mivel még soha nem járt a kontinensen és spanyolul sem beszél.
Dög fáradtan szállunk le a repülőről, de a reptéri taxisok olyan pofátlanok Cancúnban, hogy inkább bebuszozunk az ADO termináljára, és ott fogunk egy városi taxit a szállónkra. Az apartman tulajdonosa elfelejtette elküldeni a belépő kódot a kapuhoz, így a portás segítségére szorulunk, aki azonban rendkívül együttműködő; negyed óra alatt bejutunk a lakásba.
A reptéren váltottam egy kevés pesót, így szerzek vacsorára hamburgert. Mire visszaérek vele a szállásra, Barangó és Zaránd már alszanak.
Nem kapkodunk, van időnk megszokni a klímát és egymást is. Vicát nem ismerjük olyan jól, mint ismertük tavaly Katát, ezért a problémák elkerülése végett hagyunk a másiknak szabadságot, ne legyünk egymásnak túl sokak már az utazás legelején.
Jetlaggel kel az egész család, így legalább végighallgathatjuk a chachalakák hajnali recsegését. Élvezetes, mint a varjú károgása.
Chachalakák ébresztenek minket Cancúnban
Délelőtt pénzt váltunk a közeli bevásárlóközpontban, valamint bevásárlunk a következő két napra. Az árak az egekben, semmivel nem olcsóbbak az élelmiszerek, mint odahaza. Sőt! A tejtermékek árától leesik az állunk; egy pohár ivójoghurt 500 forintba kerül. Nehéz lesz a majmokat leszoktatni róla.
A délutánt a medencénél töltjük. Nincsenek sokan, lévén hurrikánszezon van. A gyerekek élvezik a láblógatást. Odahaza pont kezdődött a rossz idő, jó visszacsöppenni a nyárba.
Három éjszakára 80 dollár ezért ajándék
Cancún nem egy jó hely, ronda, modern város annak minden bajával. Nincs óvárosa, csak egy tengerparti hotelsora, valamint a belső területek lakóparkjai, amiknek csak egy része lakott; a legtöbb lakást a szezonban airbnbztetik. Jártunk már itt, írtunk is róla, azonban El Meco romvárosába ezidáig nem volt érkezésünk. A második napunkat ennek a maja emléknek a felkeresésével indítjuk.
Bár van kisbusz, babakocsival és két gyerekkel nem állunk neki tömegközlekedni. 150 pesóért fogunk egy taxit, amivel húsz perc alatt a parton fekvő romoknál találjuk magunkat. 65 peso a belépő, ami egészen baráti ahhoz képest, hogy Cancúnban vagyunk.
Zarándnak és Barangónak El Meco az első maja romvárosa
El Meco nem nagy, nem is volt jelentős település. A klasszikus kor kezdetekor, 250 körül alapíthatták, de szerepe csak Cobá felfutásával értékelődött fel. A romok között egyetlen sztélét sem találtak, ezért a régészek azt feltételezik, hogy nem volt önálló település, 800 éven át Cobá fennhatósága alá tartozhatott. Halász és kereskedő város volt, a posztklasszikus korban Chichén Itza hűbérese lehetett.
El Meco palotaépületének maradványai és az elmaradhatatlan iguána
Egyetlen központi temploma négylépcsős, ami nem jellemző a maja építészetre. Valószínűleg a tolték hatás eredménye a piramis, amit feltételezhetően nem használtak ceremoniális célokra. Illetve nincsenek erre utaló jelek.
Bár a maják a templomaikat ceremóniákra használták, lehet, az El Meco-i kivétel volt közülük
A romvárosban kétféle élőlénnyel találkozunk: iguánával és jejennel. Amíg az iguánák elvarázsolják a gyerekeinket, addig a jejenek elűznek minket a romoktól. Hivatalosan az esős évszak közepe van, de a jegyszedő nő elmondása szerint két hete nem esett az eső, talán ezzel magyarázható, miért van ennyi vérszívó.
El Meco nem is nagy, nem is túl látványos, de ha Cancúnban jársz, érdemes felkeresni
Visszafelé bevállaljuk a buszt. Vica lemegy a partra, mert még soha nem látta a Karib-tengert, mi pedig visszasétálunk az apartmanhoz. Zaránd szerencsére alszik délutánonként, így ezt az időt kettesben tölthetem Barangóval. Medencézünk.
Az első túrám csak november közepén kezdődik, így van hat hetünk a családdal együtt utazni. Eri azt szeretné, hogy amíg én a Moszkító-parton barangolok egy csapattal, addig ő a gyerekekkel Nicaragua fővárosában, Managuában legyenek, mert egy Révfülöpön megismert baráti házaspár oda költözött a nyáron két kislányukkal. Nem vagyok ellene az ötletnek, de hat hét alatt leereszkedni Nicaraguáig nem lesz könnyű, ráadásul menet közben jó lenne leszervezni a karácsony után induló Mexikó túrámat is. Vica azt mondja, amíg lehet, velünk tartana, csak hogy szokja a közeget, de lévén nincs beoltva Covid ellen, Hondurasba és Nicaraguába bajosan tudna beutazni.
Október 4-én magunk mögött hagyjuk Cancúnt, és Playa del Carmenbe utazunk. Itt kezdek majd a csapattal is, de az már most látszik, hogy a karácsonyi időszak nem lesz olcsó. Mi könnyedén találunk ötünkre 1000 pesóért normális szállót, de hiába van október eleje, már most vért izzadok a december végi Playa del Carmen-i szállással. Amíg Eri és Vica a gyerekekkel a strandon fetrengenek, én az utcákat róvom, hogy legyen vállalható szálló értelmezhető áron.
Playa del Carmen olyan, mint Siófok, csak annál sokkal nagyobb és drágább
Playa del Carment 1937-ben alapították, de csak az 1980-as évek közepén vált belőle igazi település. Ekkor kezdték a nagybefektetők felismerni a Maja Riviérában rejlő lehetőségeket, így megkezdődött a Cancúnhoz hasonló szállodasorok építése.
2004-ben jártam errefelé először. Akkor Cancúnnak már közel 400 000 lakója volt, Playa del Carmennek azonban kevesebb, mint 20 000. Mára Cancún milliós nagyváros, Playa del Carmenben pedig több mint 150 000-en élnek. Elképesztő növekedés kevesebb mint húsz év alatt.
Ami szembetűnő, hogy a korábbiakhoz képest megváltozott az itt nyaraló tömeg jellege. Amíg a 2016-os Maja Riviérán tett utazásunk alatt Playa del Carment a családos nyaralók fellegvárának tartottam, most azt látom, hogy 30-40 év közötti kigyúrt srácok és hasonló korú szétbotoxolt lányok lófrálnak az utcákon menő ruhákban. Playa del Carmen árai is hozzájuk igazodnak. A partközeli bárokban 10 dollár egy sör, enni 20 dollár alatt nem lehet semmit. A legkeményebb a fagyi, amiért persze nyöszögnek Barangóék. Az árak megnézése nélkül kérünk mindenkinek egy-egy gombócot, aminek ára októberi árfolyamon számolva 2200 forint... gombócokként. Még hogy otthon van drágaság!
Megérkeztünk Playa del Carmenbe, de a pénztárcánknak ez nem tetszik
Playa del Carmen pont olyan érdektelen, mint Cancún, de itt is van egy apró romváros, ami ráadásul ingyenesen látogatható. Már ha be tudsz jutni Playacarba, aminek bejáratától visszafordítanak minket, mivel nem ott van a szállásunk. Playacar a mexikói és amerikai elit villanegyede, ahol mindenkinek van egy hétvégi háza, aki számít. Nos, ezt a villanegyedet sikerült ráépíteni Xaman-Ha romjaira, amiből így sajnos nem sok minden maradt.
Playacarba a tengerparton keresztül lógunk be
Xaman-Ha, vagy ahogy a helyiek ismerik, Playacar romvárosa El Mecóhoz hasonlóan halászati és kereskedelmi központként funkcionálhatott. Szemben azonban a cancúni romokkal, Xaman-Ha ceremoniális szerepet is betöltött. Mivel innen indultak a csónakok Cozumelre, ami a maja elit termékenységi központja volt, a várost tisztító szertartásokra is használták. Cozumelt Ixchel istennőnek emelték, ott csak kiváltságos nők adhattak gyermeküknek életet. Xaman-Ha néhány temploma tehát szakrális fürdőként, termékenységi ceremóniák helyszínéül szolgált.
Playacar, más néven Xaman-Ha maja városából nem sok maradt
Végül a tengerpart felől sikerül belógnunk a negyedbe, ahol a romok kevésbé, a villák jobban elvarázsolnak minket. Akkor tudjuk meg, hol is vagyunk pontosan, amikor az egyik biztonsági őr felszólít minket, hogy fejezzük be a fényképezést, ugyanis az szigorúan tilos Playacarban.
Playacarban csodaszép hétvégi házak sorakoznak
A part azért szabad, így a nap hátralévő részét a strandon töltjük. Eri azt mondja, akármennyire is személytelen Playa del Carmen, sokkal inkább itt töltené el a karácsony utáni hat hetet, mint Cancúnban. Ez egyelőre messze van, először meg kell érkezzünk Managuába...
Playa del Carmen tengerpartja azért nem rossz
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
