Uxmal népszerűségét tekintve elbújhat Chichén Itza mögött, amit azonban ad a látogatónak, az sokkal több, mint amit a nagytestvér adni tud. Fantasztikus épületeket látunk a romváros területén, de nem csak itt, hanem a Puuc-kör többi településén is; Kabáh, Sayil, Xlapak és Labná is megéri a kitérőt. Újra beleszerettem Yucatán ezen részébe.
Elhagyjuk Méridát és megindulunk délnek, Campeche irányába. Mindezt Uxmal és a Puuc-körhöz tartozó romvárosok, Kabah, Sayil, Xlapak és Labná érintésével. Hosszú, fárasztó napnak nézünk elébe rengeteg maja emlékkel, ezért korán útra kelünk.
Az út Uxamlig meglehetősen unalmas, mint mindenfelé a Yucatán-félszigeten. Kanyar nélküli sztrádák minimális forgalommal, csak Muna környékén lassulunk le egy kicsit. Nyitás után nem sokkal érkezünk meg Uxmal bejáratához, ahol megvesszük a belépőket. 500 peso a jegy, ami vállalható ár egy Uxmal méretű romvárosért.
A korai órára tekintettel nincsenek sokan. Chichén Itzához mérten egyenesen kihalt a romváros, az a néhány család, aki a Jósok piramisa előtt fotózkodik abszolút nem zavaró.
Olyan kevesen vannak Uxmalban, hogy simán tudunk fényképézkedni a Jósok piramisa előtt
A Jósok piramisa a yucatáni maja építészet egy szimbolikus temploma, mivel nem négyszög alapja van, hanem ovális. Ráadásul nem úgy fejlődött, ahogy a maja épületek fejlődni szoktak, tehát beomlasztva és ráépítve, hanem eltolással hozzáépítve, ami abszolút szokatlan a térségben. Talán pont ezért fűződik hozzá számtalan mese, melyek közül a legismertebb az uxmali törpekirály legendája, aki állítólag varázsló anyja segítségével egyetlen nap alatt emeltette a templomot.
Hogy a törpenövésű király valóban létezett-e, nem tudjuk, mert a többi yucatáni romvároshoz hasonlóan, Uxmalban sem maradt fenn túl sok olvasható sztéle. Az első uralkodó neve Hun Uitzil Chac Tutil Xiu, aki 500 körül került trónra. Neki tulajdonítják a klasszikus kori Uxmal megalapítását, de hogy mi célból hozták létre, arra egyelőre nem derült fény. Az azonban a nevéből kibogozható, hogy a Mani környéki Xiu-dinasztia tagja volt, akik később Mayapánt is megalapították.
Az Apácák háza az egyik legdíszesebb építmény a Yucatán-félszigeten
A következő uralkodó, akiről tudunk, K'ak' Pulaj Chan Chaak, akinek szülei is név szerint ismertek, de uralkodással kapcsolatos feliratok csak a fiukról maradt fenn a 890 és 910 közötti időszakról. Vannak hieroglifák, amik K'ak'nal Ajawként említik, vagyis K'ak'nal uralkodójaként, ezért a történészek feltételezik, Uxmal eredeti neve K'ak'nal, vagyis a Tűz háza volt. A mostani nevét a régészek adták, Uxmal annyit tesz: háromszor épített. Ezzel utaltak az archeológusok a Jósok piramisának háromszori átépítésére.
A leletekből tudjuk, hogy Uxmalt 1050 táján elhagyták, és csak 150 évvel később, Mayapán felfutásával párhuzamosan lakták be újra. A 150 éves elnéptelenedés oka feltehetőleg a toltékoknak volt köszönhető, ekkor menekülhett el a Xiu-dinasztia Maniba.
Chichén Itzá végeztével Uxmalban beköszöntött a béke időszaka, de sztéléket már nem emeltek, és valószínűleg a ceremóniákkal is felhagytak. A spanyolok érkezésekor már nem volt lakott a város, az újabb elnéptelenedés oka nem ismert.
A homlokzaton megjelenő teknős a Xiu-dinasztia jelképe volt
A Jósok piramisa mögött található az Apácák háza. Semmi köze nincs az apácáknak az épülethez, csak az épület elrendezése hasonlít egy kolostoréra, ezért kapta a cseppet sem rá illő nevet. Sokkal inkább illene rá a Csodák palotája elnevezés, mert ez a négyszögletű tér köré emeltetett épület a yucatáni építészet minden bizonnyal legszebb emléke. A Chenes-stílusú homlokzat az apácarácsokkal, díszesen faragott szobrokkal és a Chaac esőistent ábrázoló felfelé kunkorodó orrokkal egészen varázslatos látványt nyújtanak.
Az uxmali törpekirály csak nem egy alux volt?
Itt-ott megjelenik a teknős ábrázolás is, ami a Xiu-dinasztia jelképe volt.
Az egyik homlokzaton jól kivehető a törpe király alakja is. A maják a törpéket misztikus lényeknek tekintették, általában az uralkodók szórakoztatására alkalmazták őket. Vélekedésük szerint a törpék remek zenészek, ezért ceremóniák során a papság segítésgére voltak. A maja legendák közül több említ erdei manókat, ún. aluxokat, akik hét éven át segítenek a majáknak mezőgazdálkodni, mikor elvetik az első szem kukoricájukat. Könnyen lehet, hogy Uxmal törpe királya is egy ilyen alux volt, és hogy a város szerencséje megmaradjon, megtették királynak.
A Jósok piramisa a Kormányzó palotájából fotózva
Felelevenedik bennem a San Andrés-i családom, akiket pár hónapja látogattunk meg Guatemalában. 2005-ben egyszer a családfő, Gonzalo úgy jött haza remegő lábakkal a földekről, hogy azt mondta, látott egy aluxot az erdőben, aki rálőtt íjjal. Vajon tényleg léteznek aluxok Petén és Yucatán erdeiben?
Az Apácák háza után a labdajátéktér felé fordulunk. Amilyen díszes Uxmal többi épülete, olyan unalmas a focipályája.
A labdajátéktér háttérben az Apácák házával
Gyorsan átvágtázunk rajta, majd felmászunk a Kormányzó palotájához, ami Yucatán legnagyobb platformjára, egy kb. 150x150 méteres emelvényre épült. A régészek a platform feltárása során találtak kapukat, ezért valószínű, hogy K'ak' Pulaj Chan Chaak trónra kerülése előtt itt már épületek álltak.
A Kormányzó palotája teljes fényében ragyog, igen előkelő épület. Az előtte álló apró épület a Teknősök háza, a Xiu-dinasztia tanácsterme lehetett.
A platform mögött bújik meg a kilenclépcsős Nagy Piramis és a Galambok háza, de mindkettő eltörpül a Kormányzó palotája mellett. Jó fél órán keresztül üldögélünk és csodáljuk a legnagyszerűbb maja épületet.
A Kormányzó palotája egészen grandiózus épület
Uxmalt két óra alatt alaposan körbejárjuk. Van még előttünk négy kisebb maja emlék, úgyhogy alig múlt 10, mikor újra kisbuszban ülünk. Nagyjából félórás buszozás után érjük el Kabáh romjait, ami jóval kisebb területen fekszik, mint feküdt Uxmal, viszont nem kevésbé látványos.
A Mirador-csapat tagjai háttérben Kabáh romjaival
A főút kettészeli a romvárost, aminek keleti része van jobban feltárva. A bejárattól nem messze azonnal feltűnik a Maszkok temploma, ami az Apácák házánál is szebb és részletesebb Chaac szimbólumokkal van feldíszítve.
Az épület előtt található a Hieroglifa oltár, ami egy 144 faragott kőből álló áldozóhely volt. A régészek még csak 54-et állítottak helyre, így a teljes történet még nem ismert, de az biztos, hogy ceremóniákat, királyi találkozókat jelöl.
A Hieroglifa oltár köveinek jó része még nem került a helyére
A Maszkok temploma másik oldala, ha lehet, még érdekesebb. A Chaac maszkokon túl uralkodók szobrai jelennek meg a homlokzaton, az egyik ajtó oldalát pedig egy királyi találkozó vésete díszíti. Dátumot tudunk hozzá (859), de hogy kiket ábrázol, az nem ismert.
A homlokzaton korábbi uralkodók szobrai láthatók
A feltárt romok után jönnek a még nem, vagy csak kevésbé feltárt városrészek. A Yax Kaan csoport a Nagy piramisnak és Kabáh királyi rezidenciáinak a helyszíne, a helyreállításán legalább száz ember dolgozik jelenleg is. A feltárás sajnos le van zárva, így csak a város bejáratául szolgálú kaput tudjuk felkeresni, aminek falán itt-ott piros kézlenyomatok láthatók. Állítólag a kéznyomok Kabáh elnéptelenedése után kerültek a falra, így nincs jelentőségük.
Kabáhban láthatók a legszebb esőisten ábrázolások
A kapu az Uxmalból érkező, 18 kilométer hosszú sacbét zárja le, aminek jó részét kitisztították az archeológusok, bár a maja út teljes egészében nem járható.
Kabáh néhány ajtaját ehhez hasonló faragványokkal díszítették
Ha elkészülnek a nyugati csoport és a Nagy piramis feltárásával, akkor Kabáh Uxmalhoz hasonlóan ad majd egy kétórás elfoglaltságot a turistáknak, de ma még egy óra elég a körbejárására.
Kabáh bejárata az Uxmal felől érkező sacbénál
A sorban a következő Sayil, ami már jóval kisebb, és kevésbé feltárt romváros a Puuc-körön. A központi palotaépület ettől még megér egy látogatást, mert a homlokzatán búvárkodó emberek képe jelenik meg, ami azért érdekes, mert a Xiu-dinasztia városainak közelében nem hogy tenger, még cenote se nagyon volt. Ahogyan Uxmal és Kabáh, úgy Sayil is forrásvízgyűjtő medencékkel, ún. chultunokkal látta el magát, amiknek a kiszáradása vezetett számos település, így Sayil elnéptelenedéséhez is a 10. század közepén. Hogy a búvárkodó emberek miért pont itt jelennek meg a homlokzaton, máig rejtély.
Sayil palotaépülete is megér egy látogatást
Ahogy rejtély a déli palotához tett sétánk során talált szobor mibenléte is. A sacbé mentén ácsorgó sztéle feltételezhetően egy fiatal lányt ábrázol, de hogy ki ő, nem tudjuk.
Vajon ő ki lehet?
A preklasszikus kori Mirador egy apró templom, ami sokban emlékeztet a Tikalban feltárt Feliratok templomára. 30 hieroglifát azonosítottak rajta, de uralkodót vagy dátumot egyik sem jelöl.
A Sayilban feltárt Mirador templom tikali jegyeket hordoz magán
A déli palotaegyüttes egy kevésbé feltárt, kicsit elhagyatott épületcsoport. Ráférne egy rekonstrukció.
A déli palotaegyüttes nincs túl jó állapotban
A következő állomásunk Labná lenne, de előtte még beugrunk Xlapak romjaihoz, mivel itt még én sem jártam korábban. Az itt feltárt épületek a legkisebbek a Puuc-körön, de a palotacsoport négyszögletes épülete miatt csak megéri kifizetni a 65 pesós belépőt, még úgyis, hogy semmi olyat nem mutat, amit eddig ne láttunk volna. Látunk néhány szép Chaac-maszkot, valamint Chenes motívumokat, de elég gyorsan magunk mögött hagyjuk Xlapakot.
Xlapak egyetlen teljes egészében feltárt épülete
A Puuc-kör utolsó állomása Labná, ami ismereteink alapján az egyetlen település volt Yucatán ezen részén, amit a 10. században nem hagytak el és 1200-ig folyamatosan lakták. Valószínűleg az itteni chultunok nem apadtak ki, valamint a toltékok sem rohanták le a várost, ezért maradt lakott Lanbá 600 éven keresztül.
A képen látható üreg egy kiapadt chultun
A palotaépület sokabn hasonlít a sayili palotára, de ez valamivel kisebb. Esőisten maszkok és puuc motívumok futnak végig a homlokzatán.
Labná központi palotaépülete
Amiben még hasonlít a két város, az a Mirador névre keresztelt kora klasszikus kori templom, ezen azonban ezidáig nem találtak feliratokat. Érdekessége, hogy a tipikus fehér-piros-sárga színeken túl zöld festés nyomaira is bukkantak, ami egészen egyedi karaktert adhatott egykoron az épületnek.
A labnái Mirador templom - hasonlóan a sayilihoz - tikali stílusjegyeket hordoz magán
Itt is található egy szép kapu, lezárandó a Puuc-kör városait, amit egy tökéletesen egyenes sacbé kötött össze, mielőtt Uxmal felé kanyarodott volna. Sayiltól 16 kilométerre nyugatra, pontosan ezen egyenes mentén fekszenek Xculoc romjai. A régészek most azt kutatják, Xculoc is a Puuc városok részét képezte-e, és volt-e összeköttetése Sayillal, valamint Uxmallal.
A Puuc-városokat összekötű sacbé keleti kapuja
A Puuc-kör hihetetlenül érdekes, bár ahhoz, hogy az ember a harmadik és negyedik romvárost is élvezni tudja, kell egy kis érzékenység a régészet irányába. Bennem megvan ez, úgyhogy biztos, hogy a jövőben szépen végigjárom majd a környék kevésbé ismert és feltárt romjait is, mint pl. Xculoc. Most azonban irány Campeche, ahol megpihenünk két napra.
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
