Bár már kezd herótunk lenni a sok maja romvárostól, azt nem tehetjük meg, hogy úgy hagyjuk magunk mögött Mexikót, hogy nem látogatunk el Kohunlichbe. És de jó, hogy erre kanyarodunk! Ez a romváros egészen zseniális, nekem sokkal jobban bejön, mint pl. Calakmul. Hormiguero már kevésbé, de ennek inkább az időjárás az oka.
A Yucatán-félsziget délkeleti csücske tele van szebbnél szebb romvárosokkal. A Mirador-csapattal nem rég bejártuk Calakmult és a Xpujil környéki maja emlékeket, de a körből kimaradt egy ismertebb helyszín, Kohunlich, amit a családdal készülök pótolni.
Kohunlich nincs messze Chetumaltól, mindössze 70 kilométer. Ez a dél-mexikói nyílegyenes utaknak köszönhetően nincs egy óra autókázás, de hogy kihasználjuk a saját kocsi előnyeit, már korán nekiindulunk, hogy a nap hátralévő részében el tudjunk még menni Hormigueróba is, és ha már arrafelé járunk, tegyünk egy kört a tőle délre fekvő falvak érintésével.
Bár alig valamivel a nyitás után érünk Kohunlichba, a parkolóban már áll néhány autó. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik úgy gondoltuk, érdemes a romváros miatt saját kocsit bérelni.
A belépő nem drága, mindössze 90 peso, pedig Kohunlich nem egy apró romváros. Sőt! Méretét tekintve simán odafér Chichén Itza, Uxmal és Calakmul mellé, bár történelmileg messze nem volt olyan fontos helyszín, mint az imént említett másik három város.
Az északnyugati csoport lakóépületeivel indítjuk a romnézést
Kohunlichet már az i.e. 4. században lakták, de a komoly építkezések a klasszikus kor közepén, 600 körül kezdődtek. Az épületek stílusát tekintve egyértelmű, hogy a peténi városok komoly hatást gyakoroltak rá, és lehet, hogy Tikal kohunlichi nyomulása volt a gyújtópontja a Calakmullal való ellenségeskedésének is, mivel a Kaan nemzetség nehezen tűrte, hogy Ah Cacao a közelében terjeszkedik. Főleg annak tudatában érthető Calakmul álláspontja, hogy tudjuk, Kohunlich korábban ennek a nemzetségnek az otthona volt, mert El Miradort hátrahagyva először itt leltek menedéket. Vannak olyasfajta vélekedések is, hogy Calakmul valójában nem csinált mást, csak előre menekült, mert Tikal lerohanásával csak elejét vette a dolgoknak, hiszen ha nem teszi, valószínűleg Tikal vonul be Calakmulba Kohunlich segedelmével.
Sajnos minden csak feltételezés, bizonyíték nincsen semmire, mivel Kohunlichban a régészek csak olvashatatlan sztélékre bukkantak. Éppen ezért nem tudjuk, ki volt az uralkodója akkor, amikor Tikallal feltételezhetően szövetésgre lépett, ahogy azt sem, pontosan mi lett a sorsa azután, hogy Calakmul legyőzte a nagytestvért.
A palota feljárója leginkább az ecuadori Cochasquit idézi
Bár az építészetére jellemző a peténi stílus, a déli városokkal elletétben nem tájolták a templomokat, palotákat, amitől kicsit keszekusza a város szerkezete.
Az első épületegyüttes az északnyugati csoport, ahol lakóházak és egy össze-vissza épült palota látható. A legérdekesebb pontja az épületegyüttesnek a lépcső, ami szokatlanul hosszú és lapos, már-már rámpa jellege van. Óhatatlanul felidőződik bennem az ecuadori Cochasqui, ami bár alig feltárt romváros, mégis jelentős hasonlóságot mutat szerkezetileg Kohunlichcsal.
A palotát erődszerűre építették
A palota mögötti épület erődre emlékeztet, ami nem véletlen. Valakik valamikor valamiért körbeépítették az eredeti épületet, mintha meg akarták volna erősíteni azt. A régészek persze belebontottak a falba és megtalálták az eredeti falrészletet, ami ma szépen látszik.
Ahogy az a majáknál lenni szokott, a palotát többször átépítették
Innen felgyaloglunk egy kisebb dombra, amin egy templom maradványai láthatók. Az egész épületet lefedték egy tetővel, mivel a régészek remek állapotban megmaradt Napisten maszkokra bukkantak annak falán. Még sehol nem láttam ilyen szép Kinich Ahau ábrázolásokat.
Ennél szebb Napisten maszkok sehol nem maradtak fenn a Yucatán-félszigeten
Van a város közepén egy apró, jelentéktelen labdajátéktér, amin csak átszaladunk, majd Erit és a fáradni látszó gyerekeket hátrahagyva megindulok a 27 lépcső irányába. Negyed órás séta végén érkezem meg Kohunlich legkiesőbb városrészébe, amit egy 27 fokos lépcsősoron lehet megközelíteni. Odafenn nincs semmi olyan, amit máshol ne látna az ember; egykori lekóépületek sorakoznak egymás után, két kisebb teret képezve. Mivel nincs itt rajtam kívül senki, látom, ahogy az agutik házról házra szaladnak, senkitől nem zavartatva. Mire körbejárom a romokat, Eriék is megérkezne a lépcső aljához, úgyhogy Barangóval járhatom újra körbe a városrészt.
A 27 lépcső felépítményén semmi olyat nem lát az ember, amit más maja romvárosoknál ne látna
Kohunlichban majd két órát töltünk, úgyhogy kicsit megcsúszva indulunk tovább Xpujil irányába. Szerencsére az út egyenes, forgalom pedig szinte semmi, úgyhogy nyugodtan lehet 120-130-cal repeszteni. Csak a rengeteg fekvőrendőr keseríti meg az életemet, főleg azok, amiket nem jelöl semmi. Többször sikerül odavernem a kocsi alját egy-egy nehezen észrevehető bukkanónál, aminek az a vége, hogy a felni egy ponton meggörbül, a dísztárcsa pedig leesik.
Xpujil után megállítanak a rendőrök és igazoltatnak. Ez az első alkalom az életemben, hogy megállít a rendőr vezetés közben. Nem akarnak semmit, csak érdeklődnek a hogy létünk felől, valamint elmondják, hogy figyeljek oda, mert innentől nagyon rossz az út, és látják, már van baj a felnivel.
Hormigueróba tényleg penetráns az út. Akkora kátyuk vannak mindenhol, hogy a '90-es évek Bartók Béla útja ehhez képest mágnesvasút. A gyerekek csak úgy röpködnek hátul a kocsiban, pedig gyerekülésben ücsörögnek.
Hormigueróba nem csak mi, az eső is megérkezik
Mire megérkezünk az esőerdő mélyén megbúvó Hormigueróba, elered az eső. Bemenekülünk a jegyirodába, ahol van ugyan egy parkőr, de jegyet nem árusít, mert hogy Hormiguero annyira távol esik mindentől, hogy úgysem látogatja senki, ezért nem bíbelődnek jegynyomtatással.
Sajnos elég borús az idő, ezért csak addig várunk, amíg az eső egy picit alábbhagy; elállni úgysem fog.
Hormiguero legszebb épülete a Rio Bec stílusban épült 2-es palota
Hormiguero nem nagy, mindössze három épületét tárták fel. Ezek közül a legszebb a 2-es épület, ami egy hamisítatlan Rio Bec stílusban emelt templom. Nem tudom eldönteni, hogy ez vagy a chicannái Kígyószájú ház szebb épület-e.
Barangó a 2-es épület bejáratánál
Mire átsétálunk a 3-as épülethez, ismét ömleni kezd. Bebújunk egy átjáróba, ott próbáljuk átvészelni az esőt, a víz azonban folyik be, így egy idő után átázik a cipőnk. A gyerekek élvezik, de csak addig, amíg a közeli fán ücsörgő bőgőmajmok rá nem zendítenek esőénekükre. Szegény Zaránd teljesen összerezzen, ki kell vigyem az esőbe megmutatni neki a majmokat, hogy lássa, nem szörnyek támadnak ránk.
Az eső elől a 3-as épületbe menekülünk
Az 5-ös épületről már nem tudok képet készíteni, mert úgy esik, de nincs mit menni, ki kell sétáljunk, ha bőrig ázunk is.
Amúgy Hormiguero történelméről - mondanom sem kell - nem tudunk semmit, mert itt sem találtak a régészek olvasható hieroglifákat. Feltételezhető, hogy Chicannához hasonlóan ez a város is Becán hűbérese volt, ahogy a legtöbb Rio Bec stílusban épült település. Hogy a Tikal-Calakmul csetepaté miként érintette, nem tudjuk, de azt igen, hogy a peténi városokat túlélte nagyjából 50 évvel. 950-ből származnak az utolsó leletek, utána valószínűleg elhagyták Hormiguerót a lakói.
A táj nem túl izgalmas a déli falvak felé, de legalább már vannak dombok
Kicsit elázva, de megindulunk délnek, hátha látunk valami szépet. A cél Farfán faluja, onnan pedig Felipe Ángeles érintésével Caobas, majd vissza Chetumal. Közben Cristóbal Colónnál meglátogatnánk egy barlangot, de elég gyorsan kiderül, hogy ez a terv kivitelezhetetlen. Egyszerűen annyira rossz az út már magáig Farfánig, hogy be kell lássam, ha végigmegyünk a körön, éjfélre sem érünk vissza Chetumalba.
Ilyen gödrök mentén képtelenség haladni
Cristóbal Colónnál próbáljuk kiderteni, hogyan lehet eljutni a barlangba, de nem jutunk sokra, mivel a falusiak nem nagyon hallottak róla, az egyetlen ember pedig, aki elmondása szerint ismeri, sajnos nem ér rá. Hátra arc! Irány vissza azon az úton, amin jöttünk. Így is este 8 után futunk be, dög fáradtan. Holnap új kaland kezdődik.
Dél felé a legnagyobb falu Cristóbal Colón, de az sem túl látványos
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
