A Yucatánon maja emlékek mentén tett körutazásunkat Chicanná és Becán romvárosával zárjuk. Hatalmas élmény mindkettő, pláne úgy, hogy mostanra mindenkinek összeáll a kép, miként is nézett ki ez a hihetetlenül tagolt, történelmileg és építészetileg is igen színes civilizáció. Azért most már jól fog esni egy kis tengerpartozás.
Calakmul meglátogatása után folytatjuk utazásunkat a 186-os főút mentén Xpujil irányába. A városkától nem messze fekszik két romváros, Chicanná és Becán, amik tökéletes példái a díszes Rio Bec stílusnak. Ezt a stílust egy amerikai-francia szerzőpáros, George F. Andrews és Paul Gendrop írták le, akik Dél-Yucatánt járva hasonlóságot véltek felfedezni az említett két, valamint Xpujil, Hormiguero és Rio Bec romvárosainak építészete között. A Rio Bec stílus a központi épület szimmetrikus tornyait jelöli, valamint a cikcakkokkal díszitett homlokzatot. Chicanná és Becán ennek a stílusnak a tipikus példái, de nem csak emiatt keressük fel a romokat.
Elsőként Chicannánál térünk le a főűtról. Rajtunk kívül alig pár ember lézeng a romok árnyékában, pedig van itt egy olyan épület, amihez fogható az egész maja körön nincsen. Azonban nem azzal kezdünk, hanem egy másik ikonikus templommal, a 20-as sorszámúval, ami azért látványos, mert egy klasszikus kori épületet futtattak be Rio Bec stílusú cikcakk motívumokkal.
A 20-as templom tökéletes példája a Rio Bec stílusnak
Chicannát - Calakmulhoz hasonlóan - az El Mirador-iak lakták be, miután a preklasszikus kor fővárosa összeomlott. Érezhető rajta a teotihuacáni hatás, bár közvetlen bizonyíték a közép-mexikóiak érkezésére nincsen. A klasszikus korban a peténi építészet volt rá hatással, a késő klasszikus korban pedig megjelenik a Rio Bec stílus, ami becáni közvetítéssel érhette el a várost.
Chicannánál megjelennek az Itzamná ábrázolások
Chicanná központi épületegyüttese két csodás templomot rejt. Ezek közül az egyik az ikertornyú palota, ami ugyancsak Rio Bec stílusjegyeket hordoz magán, valamint a Kígyószájú Ház, ami a legszebb ilyesfajta épület a Yucatán-félszigeten. Ek Balam fellegváránál láttunk ehhez hasonlót, de ez sokkal szebb nála.
A Kígyószájú Ház Chicanná ikonikus épülete
A régészek ráadásul a falakon hieroglifákat találtak, amik közül egy-kettő feltűnik a homlokzaton. Sajnos a teljes történet nem ismert, egyetlen uralkodóról sem tesznek említést a feliratok. Talán pont ezért gondolják úgy a történészek, hogy Chicanná nem volt független település, sokkal inkább Becán politikai és szakrális központja lehetett, ahol csak alkalomadtán gyűltek össze az előkelőségek. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy Chicanná környékén nincsenek sem cenoték, sem lagúnák, sem folyók, a település vízellátását apró kutakból látták el, ami nem tette lehetővé a mezőgazdálkodást. Attól persze, hogy nem tudjuk, Chicanná mi volt pontosan, még fantasztikus élmény, abszolút megéri a megállót útban Xpujilba.
Egyike a fennmaradt hieroglifáknak
Ahogy megéri Becán is, ami egészen grandiózus ahhoz képest, hogy a kevésbé ismert és látogatott romvárosok közé tartozik. A Chicannától alig pár kilométerre elhelyezkedő romváros a térség diplomáciai központja lehetett, hiszen kapcsolatban állt a peténi városokkal, Calakmullal és a teotihuacániakkal is, közben pedig saját építészeti stílust alapított.
Chicanná vízellátását ehhez hasonló apró források biztosították
Becánt is az El Mirador-iak alapították, majd a teotihuacaniak érkezése után új dinasztiát alapítottak. Ez nem regnált sokáig, mert néhány hieroglifából tudjuk, hogy 440 és 460 között háborúban állt egy peténi várossal, de hogy pontosan kivel, arról nincs tudomásunk. Ezután kerülhetett Becán élére a Calakmulból ismert Kaan nemzetség, akik militarizálták a várost, erre enged következtetni a város körülvevő árok és várfal. A későbbi időkből nem maradtak fenn hieroglifák, éppen ezért a város uralkodói sem ismertek.
Becán palotaépülete hátulról fényképezve
A késő klasszikus korban innen indult hódító útjára a Rio Bec stílus, aminek jegyeit számos épület magán hordozza. Ezek közé tartozik a központi palota épülete is, amit elsőként hátulról pillantunk meg. A palota előtti tér valószínűleg piactér volt, ugyanis nem volt szerves része a városközpontnak. Annak eléréséhez át kell keljünk egy alagúton, amit a stílusjegyek alapján a posztklasszikus korban építhettek.
Becán főbejárata
Az alagút végén egy újabb térre érkezünk, aminek legdominánsabb épülete a 9-es templom. A preklasszikus eredetű ötlépcsős piramis 32 méteres magasságával a legmagasabb épülete a városnak, megmászása egyáltalán nem könnyű. A keskeny lépcsőfokokat nehezen vesszük, Ákos meg is köszöni nekem felfelé haladva, hogy a túra végére csak sikerült kialakítanom benne a tériszonyt.
A 9-es templom preklasszikus jellegű épület, valószínűleg az El Miradorból elszármazók építtették
A templom falain egykor maszkok helyezkedtek el, ezekből mára igen kevés maradt. A téren van néhány sztéle a Kaan-dinasztia előtti időkből, de kevés hieroglifa olvasható le róluk ahhoz, hogy tudjuk, kiknek és mikor emelték azokat.
A 9-es templom tetejéről rálátni az ikertornyú épületre
A piramis mellett áll a Rio Bec stílusban épült ikertornyú palota. Chicannában és Xpujilban is láttam már ennél szebbet, éppen ezért inkább a 10-es épületre koncentrálunk. A klasszikus kor kezdetén emelt palotaegyüttes 70 szobával rendelkezik, valószínűleg ez volt a korai dinasztia előkelőségeinek lakhelye.
A 10-es épület talán a legszebb palotaegyüttes Becánban
Az egyik szobának a falán teltártak egy díszes stukkót, ami az egyik Kaan uralkodót jelölheti, de sajnos a szoba zárva van; a rányíló ablakot is betakarták, így sajnos odabenn nem látunk semmit.
A palotaépület mögött bújik meg a labdajátéktér, ami Becán méretéhez képest apró. A Kaan-dinasztia valószínűleg nem fordított túl nagy figyelmet a labdajátékokra.
A 10-es épület előtérben a labdajátéktérrel
Kifelé menet még felmászunk abba a palotaépületbe, ami valószínűleg a Kaan nemzetség vezetőinek a lakhelye volt. Az épület déli fala Rio Bec stílusjegyeket hordoz, odabenn azonban nagy az összevisszaság. Egyes épületek kora klasszikus jegyeket hordoznak magukon, a köralakú oltár pedig 1200 körül épült, azután, hogy Becánt elhagyták a lakói. Az, hogy egy várost a kivonulás után nem hagynak magára, hanem élőhelyként hasznosítják, nem egyedi a maja történelemben, de hogy ezután valakik beleépítsenek egy oltárt a központi térbe, az nagyon ritka.
A Kaan-dinasztia palotaépülete
Ezt az oltárt azután építették, hogy az emberek elhagyták Becánt
Az éjszakát Xpujilban töltjük. Nincs a városkában nagyon semmi, de azért Verával, Ákossal és Petivel megindulunk az éjszakába. Találunk is egy igen menő bárt, aminek tulajdonosa olyan részeg, hogy a szavát nem értjük. Megörül a jelenlétünknek, meghív minket egy üveg tequilára, amit persze az üveg elfogyasztása után kifizettet velünk. Fizetés helyett felajánljuk neki Verát, akivel topog is párat egy remek ranchero muzsikára, de a házasság elmarad, mert a hölgy a magyar Fiesta örök klasszikusával fárasztja az urat, aki nem vevő az európai latin kavirnyákolásra.
Xpujilban együtt iszunk a város legjobb bárjának tulajdonosával
Holnap irány vissza a Maja Riviéra, ahol egy kicsit kipihenjük majd az elmúlt két hét romlátogatásait.
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
