Legfrissebb bejegyzések

Los Nanzales kék folyói

Los Nanzales kék folyói

Összeszedem a családot Nicaraguában, majd megindulunk északnak. Hondurasban egy Sabana Grande nevű apró faluban kötünk ki, ahol megismerkedünk Los Nanzales kék folyóival. Nem tudom, hogy kerülte eddig el a figyelmemet ez a természeti csoda. Ha egyszer Hondurasban jársz, ezt a helyet ki ne hagyd!

Egy hónap Managua gyerekekkel

Egy hónap Managua gyerekekkel

Hogy milyen egy hónapot lehúzni Nicaragua fővárosában, Managuában, Endre nélkül? Csodálatos. No, nem a párom távolléte, hanem Emese és Frederik, valamint két kislányuk miatt, akiknek hála az elmúlt évek legpihentetőbb egy hónapján vagyok túl. Köszönet érte!

Utila és San Pedro Sula

Utila és San Pedro Sula

Utila szigetén sikerül kicsit kiengedni a fáradt gőzt, és visszaintegrálódni a civilizációba. A San Pedro Sulában eltöltött egyetlen nap elég ahhoz, hogy visszasírjuk a Moszkító-part minden kínját és nyugalmát. Véget ért a Honduras túránk, irány Nicaragua!

Cayos Cochinos, a földi paradicsom

Cayos Cochinos, a földi paradicsom

A közép-amerikai országok közül Panama után Honduras rendelkezik a leghosszabb karibi partszakasszal, igazán élvezhető tengert azonban nehéz találni az országban. Roatánon van ugyan egy-két tetszetős strand, de azokat teljesen beépítették az amerikaiak, a partvidék öbleiben pedig rengeteg a szemét. Éppen ezért üde színfolt Cayos Cochinos, a garifúnák paradicsoma, ahová alig jut el turista, pedig a Moszkító-part után messze ezek a szigetek a legszebb természeti látnivalói ennek a remek országnak. Üdvözlet a karibi édenkertből!

Mocsárjárás és zombiapokalipszis Brus Lagunában

Mocsárjárás és zombiapokalipszis Brus Lagunában

Brus Laguna szürreális hely, ahol fenséges élővilág találkozik zombivá váló halászokkal, ahol egy medúzaüzem a legnagyobb drogelosztó, és ahol simán beküldenek kajmánok közé csónakot tolni. A Moszkító-parton töltött utolsó két napunk annyira szürreális, amennyire az egész dzsungeltúránk volt az elmúlt tíz napban.

A reverendát drogra cserélő pap, valamint találkozás a Salinas-családdal

A reverendát drogra cserélő pap, valamint találkozás a Salinas-családdal

Wampusirpi a Moszkító-part talán legkevésbé izgalmas települése, nekem mégis hatalmas élmény ide visszatérni tíz év után. Itt találkozom ugyanis azzal a családdal, akik éveken át egyengették az utazásaimat a környéken, és akiket sokkal többre tartok, mint szimpla barátoknak. Rajtuk kívül összefutunk Joséval is, aki a kábítószer miatt vált meg papi hivatásától. Wampusirpi nem szép hely, de rengeteg történet ismerője.

A Moszkító-part misztikus barlangjai

A Moszkító-part misztikus barlangjai

A Moszkító-part legizgalmasabb része a Colón-hegység, aminek karsztvidéke fantasztikus barlangokat rejt. A Sutawala után Pimienta környékén dzsungeltúrázunk, és botlunk egy olyan barlangba, amihez hasonlót még egyikünk sem látott. Barlangrajzokat kerestük, fantasztikus fosszíliákat találtunk, közben persze küzdöttünk az elemekkel. A sár lassan teljesen kikészít minket.

A Cerro Asanbusna megmászása (képes blog)

A Cerro Asanbusna megmászása (képes blog)

2012 tavaszán a VándorLáss csapatával közösen szerveztünk expedíciót a Tawahka Asangni területére. A cél ismeretlen barlangok felfedezése volt, valamint a Colón-hegység legmagasabb pontjának, a Cerro Asanbusnának a megmászása. Barlangból keveset találtunk, ezért az egyhónapos expedíció csúcsélménye a hegytető elérése volt. Íme néhány fénykép a tíz évvel ezelőtti utazásunkról, amiről később könyv is íródott.

Halott barátok, óriáspókok és két ujj mínusz, avagy dzsungeltúra a Moszkító-parton

Halott barátok, óriáspókok és két ujj mínusz, avagy dzsungeltúra a Moszkító-parton

Tíz év sok idő, de egy indián falu életében annál is több. Krautara és a Tawahka Asangni teljesen megváltozott az elmúlt egy évtizedben, és messze nem az előnyére. Barátaim haltak meg és költöztek el ez idő alatt, az esőerdőt pedig letarolták a marhatartók. Ettől függetlenül a Sutawalában tett túránk örök emlék marad mindenki számára, mert olyan dolgokat láttunk, amiket előttünk talán még soha senki. Ezért a csapatunk egyik tagja még két ujját is odaadta...

Pipantéval a Rio Patucán

Pipantéval a Rio Patucán

Tíz év után ülök újra pipantéba, hogy a Rio Patucán leereszkedve megmutassam a csapatomnak a Moszkító-part szépségeit. Rengeteg emlékem fűződik ehhez a vidékhez, kíváncsi vagyok, mi változott azóta, hogy nem jártam erre. Palestina Patucából régi ranchero barátommal, Carlosszal vágunk neki a folyónak, ami mentén képtelen erdőirtás zajlik. A Moszkító-part merőben más élmény, mint egy évtizeddel ezelőtt.