Legfrissebb bejegyzések

Chichén Itza, a turistacsapda

Chichén Itza, a turistacsapda

Bár a Mirador-blog már megélt 648 bejegyzést, egyik sem foglalkozott Mexikó legismertebb látnivalójával, Chichén Itzával. Ennek az az oka, hogy a blog indulása óta nem hozott erre minket a kalandvágy, de most, hogy egy csapattal a Yucatán-félsziget körbeutazására adtuk a fejünket, Chichén Itza is az utunkba került. Mivel nekem vannak korábbról élményeim a romvárossal kapcsolatban, leírhatom, hogy ez az a hely, ahová a jövőben nem fogok visszavágyni. A tömegturizmus és a rájuk berendezkedő árusok sokasága egyszerűen lenullázza az élményt, az ember nem csinál mást, csak gépszerűen kattintgat, és várja, hogy vége legyen a romok bejárásának. Pedig Chichén Itza akár jó is lehetne...

Soha többé mexikói karácsonyt!!!

Soha többé mexikói karácsonyt!!!

A külföldön karácsonyozás mindig nehéz, de sehol nem olyan penetráns, mint a Yucatán-félszigeten. Jellemzően nem szeretem az ünnepeket, mert stresszesek, de annál idegtépőbb "ráhangolódásnál", mint amin Mexikóban mentünk keresztül két pici gyerekkel, semmi nincsen. Pár nap alatt meggyűlöltem a teljes Maya Riviérát, mindenkit, aki itt él és nyaral, és ez az a pillanat, amikor kijelentem, hogy az Airbnb oldalát soha többé nem nyitom meg. Azért volt jó része is az elmúlt napok kanosszájának: Xpujil romvárosa.

Belmopan és Belize City

Belmopan és Belize City

Belize új (Belmopan), majd régi fővárosát (Belize City) kerestük fel, csak hogy egy kicsit ismerkedjünk a városokkal is. Mindkettőt csak futólag érintjük, de az igazat megvallva, nem is vágyik az ember többre ennél. Belize-be ne várost nézni gyere! Mert ha így teszel, csalódni fogsz.

Placencia, Belize üdülőparadicsoma

Placencia, Belize üdülőparadicsoma

Bár én jobban szeretem az erdőt és a hegyeket, tudom, hogy a gyerekeimnek kell a homok és a sós víz, így Toledo romvárosai után Placencia karibi faluja felé kanyarodunk. Három pihentető napot töltünk el ebben az üdülőparadicsomban, ahol minden szép és jó, de a fehér homokot leváltó mikroműanyag Hondurashoz hasonlóan itt is sokat ront az élményen.

Dél-Belize elfeledett romvárosai

Dél-Belize elfeledett romvárosai

Zaránd betegsége végett Barangóval utazom körbe Dél-Belize maja romvárosait, Nim Li Punit, Lubaantunt és Uchben'Kajt. Közben belelátunk a kekcsi maják életébe, fürdőzünk egyet Rio Blanco Nemzeti Parkban és rengeteget stoppolunk, amit a fiam nagyon élvez. Kezd igazi kis hátizsákos utazó válni belőle.

A Yojoa-tó és környéke

A Yojoa-tó és környéke

Az utolsó napok Hondurasban felemásra sikerednek. Tegucigalpától keserű szájízzel búcsúzunk, de a Yojoa-tó környéke mégis csak azt mondatja velünk, Honduras nem olyan rossz hely. A Pulhapanzak-vízesés most is elvarázsol, és a PANACAM is belopja magát a szívembe. Ha teheted, szánj sokkal több időt erre az országra, mint Copán, Utila és Roatán!

Los Nanzales kék folyói

Los Nanzales kék folyói

Összeszedem a családot Nicaraguában, majd megindulunk északnak. Hondurasban egy Sabana Grande nevű apró faluban kötünk ki, ahol megismerkedünk Los Nanzales kék folyóival. Nem tudom, hogy kerülte eddig el a figyelmemet ez a természeti csoda. Ha egyszer Hondurasban jársz, ezt a helyet ki ne hagyd!

Egy hónap Managua gyerekekkel

Egy hónap Managua gyerekekkel

Hogy milyen egy hónapot lehúzni Nicaragua fővárosában, Managuában, Endre nélkül? Csodálatos. No, nem a párom távolléte, hanem Emese és Frederik, valamint két kislányuk miatt, akiknek hála az elmúlt évek legpihentetőbb egy hónapján vagyok túl. Köszönet érte!

Utila és San Pedro Sula

Utila és San Pedro Sula

Utila szigetén sikerül kicsit kiengedni a fáradt gőzt, és visszaintegrálódni a civilizációba. A San Pedro Sulában eltöltött egyetlen nap elég ahhoz, hogy visszasírjuk a Moszkító-part minden kínját és nyugalmát. Véget ért a Honduras túránk, irány Nicaragua!

Cayos Cochinos, a földi paradicsom

Cayos Cochinos, a földi paradicsom

A közép-amerikai országok közül Panama után Honduras rendelkezik a leghosszabb karibi partszakasszal, igazán élvezhető tengert azonban nehéz találni az országban. Roatánon van ugyan egy-két tetszetős strand, de azokat teljesen beépítették az amerikaiak, a partvidék öbleiben pedig rengeteg a szemét. Éppen ezért üde színfolt Cayos Cochinos, a garifúnák paradicsoma, ahová alig jut el turista, pedig a Moszkító-part után messze ezek a szigetek a legszebb természeti látnivalói ennek a remek országnak. Üdvözlet a karibi édenkertből!