A Roraima és az Angel-vízesés mellett számtalan fantasztikus látnivaló várja az utazót a Gran Sabanán, az más kérdés, hogy a kevésbé ismert táblahegyeket nem látogatja senki. Kilenc éve jártam utoljára Yunekben és a Chimanta régióban, de az őslakosok elmondása szerint azóta senki nem tette ide be a lábát. Pedig az Akopán tepui déli fala, az Aparurén-vízesés, valamint az El Castillo látványa egészen elképesztő. Megkockáztatom, hogy ez Dél-Amerika legszebb vidéke.
Leérve a Roraimáról új kihívások elé nézünk. A cél az Akopán tepui a Gran Sabana szívében, azonban számolnunk kell azzal, hogy Santa Elenában nincs benzin. Nehezen érkezünk meg Yunekbe, de végül csodaszép emlékekkel távozunk.
A tepuik és a világvégi indiánfalvak meglátogatása után a világ legnagyobb vízesése, az Angel felé vettük az irányt. Yunekből kis géppel érkeztünk meg Canaimába, Venezuela egyik turistaparadicsomába, ahol turista nem nagyon van, lehúzás viszont annál inkább.
Minden utazó álma, hogy találkozzon egy máig felfedezetlen törzzsel, hogy senki által nem ismert barlangrajzokat találjon, vagy hogy macsetéje éle egy ősi civilizáció épületének egyik kövében csorbuljon ki. Az Indiana Jones-lelkület mindenkiben benne van, de csak keveseknek adatik meg, hogy valóban valami furcsára, eddig ismeretlen dologra leljenek rá. Nekünk ezúttal sikerült találnunk valamit.
A tepuikat a többség elintézi a Roraimával és az Angel-vízeséssel, pedig az igazi csodák ott kezdődnek, ahol a másik kettő befejeződik, s ahol a turistákat az óriás hangyászok váltják a tájban. Az Akopán tepui és környéke minden kétséget kizáróan az egyik legszebb hely, ahol valaha is jártam. Bár másodszor sodor ide a sors, képtelenség megunni a Yunek mögötti tepuik és a róluk alászakadó vízesések látványát.