Utazásunk második szakaszában Nicaragua északi vulkánjai közül érintünk párat. A Masayánál lávát fotózunk, a Telicánál denevéreket hajkurászunk, a Cerro Negróról deszkával csúszunk le. Remek élmény nicaraguai vulkánokat mászni!
Nicaragua túra kezdődik, de a csapat érkezése előtt még van idő arra, hogy Zolival körbejárjuk a Fehér Falvakat, amik csak nevükben fehérek. Látunk ugyan pár szép dolgot, de ami igazán beleég a retinánkba, az a rengeteg szemét. A Masaya-tótól, a San Juan-vízeséstől és La Boquita tengerpartjától felfordul az ember gyomra, ha nem lenne a meseszép naplemente és néhány remek halétel, sikítva menekülnék el a környékről. Bár sokszor jártam már Nicaraguában (utoljára tavaly), amit ezen a vidéken látunk, az sokkoló.
Kitört a Masaya-vulkán, úgyhogy csapatunkkal meg is néztük jól. Előtte pedig csónakáztunk egyet a Granadát körülölelő szigetek között, és láthattuk, miként él a nicaraguai elit. Még mindig nagyon jó a vulkánok földjén.
Granada gyönyörű, de a környéke még rajta is túltesz. Megmásztuk a Mombacho-vulkánt, végigtúráztunk a Masaya kráterén, majd pupusáztunk egyet az Apoyo-lagúna partján. Soha rosszabb két napot!