Nabusimakéba azóta vágytam vissza, mióta Erivel 2015-ben véletlenül odakeveredtünk. Az ott töltött néhány napban nem csak, hogy betekintést nyertünk a mindennapjaikba, de még egy mamo, vagyis arhuaco sámán temetésén is részt vehettünk. Azóta Nabusimakét tartom Kolumbia legizgalmasabb desztinációjának, ahol az ember egy kicsit átértékeli az életét és mindent, amit addig a világról tudott.
Kolumbiában az a jó, hogy minden sarkon van egy koloniális falu, amiért megéri leszállni a buszról. Playa de Belén is egy ilyen falu. Mellette Los Estoraques pedig pont olyan, mint Kappadókia. Miért nem járnk ide turisták?!
Minden utazásnak vannak olyan állomásai, amik megváltoztatják egy kicsit az embert. Ilyen volt nekünk korábban a Qoyllur Rit'i Fesztivál Peruban vagy a találkozás a shuarokkal Ecuadorban, s ilyen lett Nabusimake, az arhuacók szent faluja is. Ha az édenkert a Földön van, akkor jó hírünk van: megtaláltuk azt. Egy olyan közösséget ismertünk meg az elmúlt néhány napban, akikről a tudomány máig nem tud szinte semmit, pedig lassan 400 éve vagyunk velük kapcsolatban. Bár az arhuacók hihetetlenül zárkózottak, mi mégis bejutottunk egy mamó temetésére, ahol új értelmet nyert számunkra a halál utáni élet megítélése.