Aki egyszer Antioquiában jár, annak kötelező felkeresnie Jéricót és Santa Fét. Mindkét városka más miatt érdekes, a klímájuk is különböző, mégis nagyon hasonló az ember érzete az utcákon sétálva. Antioquiában van valami hihetetlen nyugalom, amit az ember sehol máshol, esetleg csak Santander apró falvaiban érezhet. Jó itt lenni!
A pandémia előtt már utaztunk öt hónapot Barangóval; 2019-ben és 2020-ban Chile, Argentína és Kolumbia volt terítéken. Azóta gyarapodott a család, mostantól velünk tart a tízhónapos öccse, Zaránd is. A problémás határátkelések miatt kizárólag Kolumbiára koncentrálunk, annak is az északi részére. Akklimatizáció gyanánt Antioquia néhány ismertebb kisvárosát keressük fel, így jutunk el Jardínba, Jéricóba és Santa Fébe. A kiutazás nehéz volt, a helyben utazás azonban meglepően könnyen megy. Jó végre magunk mögött hagyni Európát.
Egy olyan nemzeti parkot kerestünk, aminek a létezéséről a helyiek nem is tudtak. Végül rátaláltunk egy meseszép lagúnára a Pisba paramóvidékén, majd a Rio Chicamocha senki által nem ismert völgyében kirándultunk olyan falvak mentén, amiket három éve még a gerillák uraltak. Hamisítatlan vidéki Kolumbiát ismertünk meg.