Utazásunk újabb állomása a Putumayo esőerdőiben megbújó Fin del Mundo, vagyis Világvége ökopark. Sok minden változott a 2017-es látogatásunk óta, de a vízesések pont ugyanolyan mesések, mint akkor. Az idő és a kaja lehetett volna jobb, de így is csodálatos két napot töltöttünk az erdő mélyén.
Végre leereszkedünk a hegyekből és beleszippantunk a trópusi esőerdők levegőjébe. Néhány éve a FARC-nak hála a Pasto-Mocoa utat külföldiként még képtelenség lett volna megtenni, de a béke után megnyílt a "sztráda" az utazók előtt. És de jó, hogy megnyílt. Ez a 80 kilométeres út kétségkívül az egyik legszebb Dél-Kolumbiában, bár ahová vezet, nem túl impozáns. Mocoa egy igazi koszfészek, amin a tavalyi sárlavina nem sokat segített, viszont a Fin del Mundótól és az Hornoyaco-vízeséstől elolvadtunk. Sokkal jobb itt, mint otthon.