Eddig csak-csak megvoltam a covidommal, de El Cocuyba érve teljesen ledönt a lábamról ez a nyavalya. A Nevado El Cocuyba tervezett gyalogtúrák az áldozatai a betegségemnek, de mostanra egyáltalán nem érdekel, mi van a paramón, csak szeretnék rendbe jönni. Amíg azonban nem lázasodom be, nem kapok antibiotikumot. Két napon át fekszem kétoldali tüdőgyulladással abban a reményben, hátha szarabbul leszek, és akkor végre a gyógyulás útjára léphetek.
2021-ben egyszer már vezettem túrát nyakig covidosan és úgy néz ki, ez most megismétlődik. A Guaca melletti Almorzadero paramót ki kell hagyjam, úgy fuldoklom, de a kolumbiai patikusok mindaddig nem hajlandóak antibiotikumot adni, amíg nem lázasodom be. A Laguna de Ortices környéke betegen is szép, de jó lenne, ha végre a gyógyulás útjára lépnék, mert így nem lesz semmi a Nevado El Cocuyból.
Az aktuális Közép-Kolumbia túránk során érintünk néhány ritkán látogatott helyszínt, olyanokat is, amelyeknél még én sem jártam korábban. Így jutunk el a Mongua feletti paramókra, a Los Aviones-vízeséshez és az Hoyo del Aire névre hallgató gigantikus víznyelőhöz is. Ez utóbbi egészen elképesztő természeti látványosság, bár az elérése nehézkes. Kolumbia minden alkalommal tartogat meglepetést.