Nehezen hagyjuk el Nicaraguát, mivel Zolinak elfelejtettek az útlevelébe pecsételni a managuái határon, de végül megérkezünk El Salvadorba, ahol öt gyönyörű napot töltünk el a csapattal. Imádom ezt az országot! Laza, az emberek hihetetlenül aranyosak és a pupusát is bírnám enni hetekig.
Átérve Guatemalába annak ritkán látogatott, száraz erdős régióját keresem fel, ahol egymást érik a senki által nem mászott tűzhányók. Ezek közül az egyik legizgalmasabb az Ipala, aminek krátertava 1600 méteren található, ezzel ez az egyetlen pontja a megyének, ahol az ember nem fő meg a saját levében. A száraz évszak közepe van, így a völgyek mélyén napközben nem ritka a 40-42 fok, amiben ugyan kegyetlen a hegymászás, mégis jobb fent, mint lent.
Metapán El Salvador legszebb városa. Mégsem erről híres, hanem arról, hogy a salvadori rekordbajnok csapat stadionját a főtérre építették, aminek bejáratát naplementekor az ország legszebb lányai állják el. Állítólag a Montecristo Nemzeti Park is csodaszép, de erről a helyi szabályok miatt sajnos nem tudok meggyőződni. Cserébe bolyongok egyet a Metapán környéki tanyavilágban, majd gyalog vágok neki a guatemalai határnak.
El Salvador a második kedvenc országom a kontinensen, mivel Kolumbia után itt élnek a legkedvesebb emberek. Guatemala felé utazva beugrottam Jiquiliscóba, hogy beleszippantsak az ország legnagyobb mangrovéjének illatába, de az öböl sajnos nem azt nyújtja, mint amire vártam. Ez talán az első csalódásom El Salvadorban.
Kalandozni a közép-amerikai konyhaművészetben olyan, mint strandpapucsban hegyet mászni; lehet vele próbálkozni, de sok jó nem sül ki belőle. Ha röviden kéne nyilatkozzak a kontinens gasztronómiájáról, akkor azt mondanám: csapnivaló. Egyetlen kivétel akad csupán, Juayúa, ahol hétvégente összejön fél El Salvador egy közös, nagy zabálásra.
San Salvador 2015 óta a Föld legveszélyesebb városa. Két éve nem volt olyan nap a városban, hogy ne öltek volna meg valakit, de ezek a gyilkosságok többnyire a drogon vitázó bandákhoz köthetők. Turistaként az ember ebből szinte semmit nem érez, csak azt, hogy San Salvador központjában nem jó lenni. Santa Teclában viszont igen, amiben nagyon kellemesen csalódunk.