Legfrissebb bejegyzések

A csodálatos Quito (képes blog)

A csodálatos Quito (képes blog)

Quitóról többször írtunk már, de a város van annyira szép, hogy megérdemel egy új, képes blogbejegyzést. A Mirador-csapattal volt a városra két teljes napunk, így sok mindenre futotta az időnkből. Végre feljutottunk a Panecillo tetejére is, és sikerült olyan templomok belső teréről is képet készítenünk, amiről korábban a fényképezés tiltása miatt nem lehetett. Jó képnézegetést!

Ráfáztam a Cotopaxira

Ráfáztam a Cotopaxira

Az elmúlt két hetet hegymászásokkal és trekkinggel töltöttem. A számtalan akklimatizációs túrának az volt a célja, hogy felkészítsen a Cotopaxi meghódítására, ez azonban elmarad. Az utolsó bemelegítő túrán úgy megfázom, hogy esélyem sincs az 5897 méter magas hegyre. Végigküzdök egy éjszakát a menedékházban 4800 méteren, és csak remélni tudom, hogy a csapat többi tagja sikerrel jár.

Az Iliniza Norte

Az Iliniza Norte

Akklimatizációs túrám következő mászása az Iliniza északi csúcsára visz. Az 5126 méteres hegy nem csak azzal tűnik ki a többi ecuadori 5000-es közül, hogy könnyen, fél nap alatt mászható, hanem azzal is, hogy sajátos mikroklímájának köszönhetően nincs rajta hó. Fantasztikus túrán vagyok túl, most már jöhet a Cotopaxi.

Az ecuadori piramisok nyomában - Cochasquit a maják alapították?

Az ecuadori piramisok nyomában - Cochasquit a maják alapították?

A régészekben az a legjobb, hogy általában nem értenek semmihez, csak az általuk kutatott kultúrák emlékeihez. Nem szokásuk meglátni az összefüggéseket, még akkor sem, ha kiböki a szemüket. Cochasqui romvárosában jártam, aminek épületei és naptárkövei megidézik a majákat, de ezt a kapcsolatot máig nem kutatja senki. Lehet, hogy az ecuadori kara és a kajambi indiánok leszármazottai őrzik a maja civilizáció eltűnésének emlékét?

A fantasztikus Imbabura-vulkán

A fantasztikus Imbabura-vulkán

Az Imbabura-vulkánra igyekeztem, de egy hegymászásnál sokkal többet kaptam. Megismerkedtem azzal az asszonnyal, aki Bob Dylant, a fél Pink Floydot és Manu Chaót is többször vendégül látta, majd együtt hódítottam meg a hegyet Dél-Amerika legismertebb hegymászójával, aki hiába állt már mindegyik 8000-es hegy csúcsán, a kedvence továbbra is a Cotopaxi. Ja, az Imbabura pedig tényleg csodaszép hegy.

Fuya Fuya és a Mojanda-lagúna

Fuya Fuya és a Mojanda-lagúna

Akklimatizációs túrám következő állomása a 3700 méter magasan fekvő Mojanda-lagúna és az affölé magasodó hegyek egyike. A Cerro Negrót tűzöm ki célként, de Otavalo felől az út nem túl jó, ezért a sofőröm ajánlására a Fuya Fuya 4263 méter magas csúcsa mellett döntök. Olyannyira helyesnek bizonyul a döntés, hogy egy héttel később a csapatommal is visszatérek ide az ő akklimatizációjuk céljából.

A Cuicocha-lagúna

A Cuicocha-lagúna

Otavalo nem szép és nem is kimondottan izgalmas város, a környéke azonban annál látványosabb. A következő napokban három túrát szeretnék tenni akklimatizáció céljából, ezek közül az első Észak-Ecuador talán legnépszerűbb desztinációja, a Cuicocha-lagúna. Fantasztikus táj, hihetetlen színek és zseniális élővilág fogad, ráadásul Cotacachi is elnyeri a tetszésemet. Szép nap volt.

Hátsó utakon Otavalóba

Hátsó utakon Otavalóba

Egy hét múlva kezdődik az ecuadori hegymászó túrám, ami előtt szeretnék egy kicsit akklimatizálódni Otavalo környékén. Hátsó utakon jutok el a városba, ami kézműves piaca révén elég népszerű a turisták körében, de az én szívembe nem lopja be magát. Az odavezető úton azonban belebotlok abba a Yaruquíba és El Quinchébe, amiket senki nem ismer, pedig egészen kellemes helyek.

A San Blas-szigetek hátsó udvara

A San Blas-szigetek hátsó udvara

A San Blas-szigeteket sokan tartják a Paradicsom földi kivetülésének, amire fehér homokos strandjaival, kókuszligeteivel abszolút rászolgál. Azonban, mint minden helynek, úgy San Blasnak is megvannak a maga problémái. Sajnos a túlnépesedés és a drogkereskedelem lassan megfojtja a guna indiánok otthonát, ha addig el nem tünteti a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés.

Costa Rica legjobb szafarija

Costa Rica legjobb szafarija

Élővilág szempontjából Tortuguerónál és a San Juan-folyó környékénél csak egy jobb van Costa Ricában, és az Cahuita. Már az odavezető út is fantasztikus, de a Karib-tenger partján fekvő nemzeti park tényleg az őserdei szafarik non-plus-ultrája. Még úgyis, hogy a jó ticók egy kicsit azért színezik a valóságot.