Az időjárásnak köszönhetően a teljes Dientes de Navarino túrát nem tudtuk megcsinálni, így azonban maradt két napunk, amiket alternatív túrákkal ütöttünk el. A szél miatt nem sikerült ugyan elvitorláznunk Puerto Toróba, de cserébe láthattuk a Laguna Makut és ehettünk hódot. Isla Navarino patagóniai utaztásunk egyértelmű highlightjává vált.
Patagóniában azért fantasztikus utazni, mert hiába tervezel meg mindent jó előre, biztos, hogy az időjárás közbeszól, és pillanatok alatt tervezhetsz újra. Az elmúlt évek túrái során számtalanszor kellett módosítani a programot, mert kitört egy hóvihar, felerősödött a szél, vagy épp a chilei menedékházak üzemeltetői gondolták úgy, hogy sztrájkolnak, de olyan meglepetés még nem ért minket soha, mint Isla Navarinón, ahová azért hajóztunk el a csapattal, hogy teljesítsük a kontinens legdélebbi gyalogtúráját. A Navarino-kör nem jött össze, de így is fantasztikusra sikeredett az elmúlt pár nap.
Régóta vágytam a Navarino-szigetre, és most elérkezett rá az idő, hogy felkeressem. Célom a négynapos Dientes de Navarino körtúra teljesítése volt, de a DAP légitársaságnak hála módosítanom kellett a tervezett programon. Bár a teljes kör ezúttal elmaradt, cserébe azonban olyan zugait fedeztem fel a szigetnek, ahol előttem jó eséllyel nem sokan jártak. Fantasztikus napok vannak mögöttem.