Gazdaság/Politika

Dél-Amerika dönt a jövődről

2021/22 mérföldkő lehet nem csak Dél-Amerika, de a mi életünkben is. Nem azért, mert talán véget ér a járvány, hanem azért, mert a pandémia alatt Kína leosztotta a világgazdaság lapjait. És amíg nekünk az oltásmániánk közepette észrevétlenül csupa kis lapot csúsztatott, addig az ütőkártyákat megtartotta magának, illetve arra használta fel, hogy Dél-Amerika nyersanyagban gazdag országainak politikáját és gazdaságát a saját képére formálja. 2019 fordulópont volt az életünkben. Mi átlagemberek ezt a koronavírus miatt gondoljuk így, pedig nagyon úgy fest, ez csupán egy eszköz a nagypolitika kezében arra, hogy átpozicionálja a gazdaságot. Egy éven belül eljöhet az a világ, amikor az életed minden mozzanata attól függ majd, Kína éppen mit gondol rólad. Isten hozott a lítiumközpontú világban!

Mit kíván a chilei nemzet?

Az elmúlt évtizedek legnyugodtabb dél-amerikai országa, Chile, forrong. A híresztelésekkel ellentétben nem a metrójegy 12 forintos áremelkedése verte ki a biztosítékot a tüntetőknél, hanem az, hogy az országban Pinochet bukása óta egyetlen politikus sem hirdetett harcot az osztálykülönbségek leküzdésére. Chile a gazdasági mutatók alapján a kontinens legfejlettebb állama, a lakosság azonban ebből nem sokat érez. A mélyszegénység sehol nem annyira látványos, mint Chilében, ahol a keresetek közép-európai szinten vannak, az árak viszont nyugat-európaiak. Ehhez társul egy fejletlen szociális háló, ami a szegényeket még szegényebbé teszi. Hogy mire mennek a tüntetők? Jó kérdés. Az is lehet, hogy lángba borítják az egész kontinenst.

Ég Amazónia - tévhitek és megoldások

Égnek Amazónia esőerdői, ég a Föld tüdeje. Mindenhonnan ez folyik a csapból, úgy néz ki, a G7-ek is eköré az ügy köré szervezik a találkozójukat. A helyzet egyre kilátástalanabb, politikusok üzengetnek egymásnak, emberek hashtagelik szét a Facebookot elmormolva egy imát az esőerdőkért, de azok csak égnek, szakadatlanul égnek. Ahogy égett, és talán még mindig ég a tajga Szibériában. Vajon van megoldása az ügynek? A válasz egyértelműen az, hogy van. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy lesz-e megoldása, mert ez már nem annyira egyértelmű.

Vendégségben a kolumbiai gerilláknál

2016 novemberében a kolumbiai kormány békét kötött a FARC gerillaszervezettel, pontot téve az 52 éves fegyveres konfliktus végére. A FARC tagjai letették a fegyvert, és önként koncentrációs táborokba vonultak, ahol egészen mostanáig azt várták, hogy mi lesz a sorsuk. A döntés megszületett: augusztus 1-én szabadon távozhatnak. Mielőtt még szétszéledt volna a több ezer gerilla, mi meglátogattuk őket a táborukban, és megnéztük, miként élik a hétköznapjaikat, valamint megkérdeztük tőlük, hogyan képzelik el az életüket augusztus 1. után. Végül a 26-os blokk parancsnoka, Ivan "Az Őrült" is leült velünk beszélgetni, aki elég sok mindent elmesélt az életéről, a legnehezebb csatákról, szökését a börtönből és arról, mennyire kell komolyan venni a békét. Exkluzív riport az Urías Rondón gerillatáborból.

A smaragd románca

Október 2-án Kolumbiában is volt egy népszavazás. Arról kellett döntsön a nép, hogy érvénybe lépjen-e a pár nappal korábban aláírt békemegállapodás a kormány és a FARC gerillaszervezet között, ezzel lezárandó az 52 éve tartó fegyveres konfliktust. A szavazáson résztvevők 50,2 %-a úgy döntött, nem kér a békéből, illetve nem ebben a formában. Hogy miről van szó pontosan? Természetesen nem a békéről, hanem a kolumbiai smaragdbányák újrafelosztásáról.

Hol jobb? - El Salvador vs. Magyarország

Hol jobb? sorozatunk következő fejezetében El Salvadort vetjük össze Magyarországgal. A két ország között nincs sok kapcsolat, leszámítva az 1982-es 10:1-re végződött világbajnoki meccset, egy valami miatt azonban nagyon is érdemes odafigyelnünk erre az apró országra. Ez pedig nem más, mint a fiatalok elvándorlása. Csak remélhetjük, hogy Magyarország nem jut El Salvador sorsára.