Monteverde és La Fortuna igazi gringolandia, ahol egy négyzetkilométerre háromszor annyi külföldi turista jut, mint őslakos. Nincsen ezzel semmi baj, az itt élők élvezik a kiváltásgos helyzetet, hiszen ingatlanjuk értéke sokszorosa a Costa Rica-i átlagnak, az idegenforgalomból pedig rengeteg pénzt lehet kiszedni. Én kevésbé élvezem az ilyen helyeket, de azt el kell ismerni, hihetetlenül profin művelik a turizmust errefelé.
Utazásunk következő állomása az a Monteverde, ahol általában meg szoktunk ázni. Ahogy azonban a Poáson és az Irazún, úgy itt is csodaszép idő fogad minket, így csodás élményekben van részünk a köderdei függőfolyosókon és drótkötélpályákon. La Fortunában aztán utolér minket az eső, így dagonyázunk egy alaposat a Cerro Chatón, de szerencsére a Baldi termálfürdőhüz már jó időben érkezünk.
Az Arenal-vulkán 2010-ig Costa Rica egyik highlightja volt, aztán a kürtő egyszercsak eltömődött, és a több éven át tartó lávafolyásnak vége lett. Ma már a turisták nem az Arenal miatt jönnek La Fortunába, hanem a ráépült szolgáltatások miatt. Rengeteg a spa, a termálfürdő, a latin viszonylatban jónak mondható étterem és a fiatal gringókat megcélző bár. Minket inkább a La Fortuna-vízesés és a Cerro Chato érdekelt.