Tíz évvel ezelőtt Peruban elloptak tőlünk több mint 5000 dollárt, és azt reméltem, ez többé nem következik be. Azóta sokkal elővigyázatosabban utazunk, de ezúttal lankadt a figyelmem, illetve csak túlságosan megbíztam egy jónak mondott hotel recepciósában. Guatemala túrám utolsó napján 1500 dollárt loptak ki a szobámól, de nem a lopás ténye zavar, hanem az a megaláztatás, amit a hotel alkalmazottai és a rendőrök követtek el az irányomba. Kellemetlen sztori, kellemetlen emberekkel.
Guatemalában az ember lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik. Mindegy, hogy Petén esőerdőit, a csendes-óceáni partvidéket vagy a vulkánokat járja, valamilyen maja romváros biztos az útjába kerül, még akkor sem menekül előlük, ha épp Guatemalaváros utcáit rója. A főváros nyugati részén, a Zona 7 peremén fekszik Kaminaljuyú, egy néhány, bozóttal borított bucka, amire még egy laikus se mondaná rá azonnal, hogy azok maja templomokat rejtenek. Tény, Kaminaljuyú messze van a látványostól, ettől függetlenül hihetetlenül izgalmas romváros.
Mindenhol azt olvasni, hogy Guatemalavárost turistaként nagy ívben el kell kerülni. Az elmúlt 13 évben néha ugyan megszálltam itt, de a várost teljes egészében átfogó sétát én sem tettem soha, egészen mostanáig. És tudjátok mit?! Guatemalaváros nem is annyira gáz, mint amilyennek mondják. Ahogy az ország fejlődik, úgy a város is modernizálódik, egyre több a jó hely, és egyre kevesebb a no-go zóna. Kellemesen csalódtam Guatemalavárosban.