Kolumbia

Beleszeretni a Los Llanosba

A Los Llanosra azóta szerettem volna csapatot hozni, hogy Erivel 2016-ban csodálatos másfél hetet töltöttünk a Magyarország nagyságú mocsaras szavannán. Szeptember lévén ezúttal az esős évszakban érkezünk, ami miatt nincs olyan sok állat a lagúnák körül, cserébe azonban nincsen elviselhetetlen meleg. Bár nehezen rázódunk bele a llanero életbe, végén mindenkit bekebelez a puszta hangulata. Vízidisznók, kajmánok, mocsári szarvasok és íbiszek kerülnek a kameráink lencséje elé, ahová végül az az óriáshangyász is bekúszik, amit nekem is most van szerencsém először vadonban látni.

Kolumbiának elege lett a járványból

Kolumbia nem az az ország, ahol az emberek bármit elfogadnak járványkezelés címén. Errefelé nem lehet csak úgy bezáratni és tönkretenni teljes gazdasági szektorokat, mivel minden politikai döntés társadalmi retorziót von maga után. Kényszerből utazom Marsellába, Chinchinába és Santa Rosa de Cabalba, és bár ezúttal nem látok semmi olyat, ami miatt elalélnék, a kolumbiai emberek politikához és társadalomhoz való viszonyulása miatt mégis azt mondom: ez az ország a világ legjobb helye!

A viaszpálmák völgye

A cím alapján azt gondolhatnád, hogy a Cocora-völgyről lesz szó, pedig dehogy. A Cocora szép ugyan, de messze nem a legszebb völgy a környéken, és ha az ember viaszpálmákra vágyik, akkor jobban teszi, ha Salento helyett Toche felé kanyarodik. Az apró tanyabokor körül felkerestünk egy érdekes parazitavulkánt, pancsoltunk senki által nem ismert termálfürdőben, majd leesett az állunk a Quebrada de Dantas viaszpálmaligeteinél. Salento és a Cocora-völgy a pandémia miatt csalódás.

A Combeima-kanyon (képes blog)

Kolumbiában számtalan olyan természeti csoda van, amit a nagyközönség nem ismer. Ezek közül az egyik az Ibagué fölé magasodó Nevado Tolima déli lejtőibe bevágódott Combeima-kanyon. A fantasztikus táj mellett csodás köderdei világ fogad minket, az egyetlen élőlény, amivel nem találkozunk, az a turista. Ha Kolumbia ezen részére tévedsz, ne hagyd ki!

A mágikus realizmus a Rio Magdalena völgyében ér minket

A muzói smaragdbányák után megpihenünk Villa de Leyvában, majd leereszkedünk a Rio Magdalena völgyébe, ahol kevesek által ismert, mégis csodaszép és izgalmas helyekre látogatunk el. Zipaquirá sókatedrálisa után Guaduas gyönyörű városában kötünk ki, majd Honda színes utcái után Ciudad Perdida de Falán aranybányáiban bóklászunk. Armerót épp csak érintjük, majd rabul ejti a csapatot a mágikus realizmus Ambalemában.

A smaragd bűvöletében

Kevés olyan ásvány létezik a Földön, ami olyan hatást vált ki az emberekből, mint a smaragd. Indián legendák fűződnek hozzá, háborúk törnek ki miatta, Nobel-díjakat osztogatnak érte. Muzóban jártunk, Kolumbia talán legvéresebb völgyében, ami híres banditákat ültetett trónra, majd lökte le őket a muiszka pokol, Tynaquyca legmélyebb bugyraiba. Láttuk, miként lapátolnak négyéves gyerekek néhány csillogó kavicsért, hallottuk, milyen kegyetlen volt az 1980-as évek smaragdháborúja és megtudtuk, hogyan jutott az ex-elnök, Manuel Santos Nobel-díjhoz néhány kő segítségével. Muzo az a hely, ahol a smaragdon kívül semminek semmi értelme.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.