Kolumbia

Girón és a Chicamocha-kanyon

Kezdődik az Észak-Kolumbia túrám egy Mirador-csapattal, de előtte még van pár napom Bucaramangában és annak környékén. Kolumbia kilencedik legnagyobb városa nem nyeri el a tetszésemet, Girón viszont nagyon. A Chicamocha-kanyon azonban egyértelmű csalódás. A nemzeti park egyszerűen nincsen jó helyen.

Dél-Amerika legzseniálisabb városa

Cuzco, Buenos Aires, Rio De Janeiro... Ha Dél-Amerika legszebb városairól beszélünk, akkor általában ez a három ugrik be mindenkinek. Pedig egyik sem olyan hangulatos, pezsgő és magával ragadó, mint Cartagena, Kolumbia kulturálisan, gasztronómiailag és építészetileg is leszínesebb városa. Jómagam nem szeretem a metropoliszokat, mert nyomasztanak, stresszessé tesznek, de Cartagena minden alkalommal megragad, feldob a magasba és ott is tart nagyon sokáig. Cartagena az a hely, ahol az ember szívesen leélné az egész életét, ha nem lenne mindig 35 fok meleg.

A Ciudad Perdida túra (képes blog)

A Ciudad Perdida a Caño Cristalesszel karöltve a kolumbiai béke szimbóluma. Amíg azonban a Caño Cristalest többségében kolumbiaiak, addig a Ciudad Perdidát nagyobb részt külföldi turisták látogatják. A négy-, olykor ötnapos gyalogtúrára évről évre több és több hátizsákos nevez be, amit egyre kevésbé bír el a természet, no meg a túraútvonal mentén élő kogi indiánok. Néhány év, és az Elveszett városból a második Machu Picchu válik.

Kolumbia legjobb hangulatú hippitanyája

Palomino tengerpartjánál sok szebb van az országban, de hangulatában egyik sem tudja őt felülmúlni. Én, aki nem vagyok egy strandolós fajta, kifejezetten örülök neki, hogy Palomino nem a tengerről és a pálmafákról szól. Bármikor járok erre, jól esik itt eltölteni néhány napot.

Nabusimake, az arhuacók szent faluja

Nabusimakéba azóta vágytam vissza, mióta Erivel 2015-ben véletlenül odakeveredtünk. Az ott töltött néhány napban nem csak, hogy betekintést nyertünk a mindennapjaikba, de még egy mamo, vagyis arhuaco sámán temetésén is részt vehettünk. Azóta Nabusimakét tartom Kolumbia legizgalmasabb desztinációjának, ahol az ember egy kicsit átértékeli az életét és mindent, amit addig a világról tudott.

El Dorado a lábunk előtt

Vannak, akik még most is hisznek El Dorado létezésében. És milyen jól teszik. El Dorado ugyanis tényleg létezett, csak nem városként, hanem muisca királyként. Csak egy félreértés végett lett El Doradóból város, ami felfedezők százait vezette félre az elmúlt évszázadokban. Felkerestük a helyet, ahol a muisca indiánok aranya rejtezik, de előtte még ellátogattunk Nemocón sóbányáiba, valamint a Mirador-csapat érkezése előtt tiszteletemet tettem Kolumbia legmagasabb vízesésénél, ami amúgy nem is az ország legmagasabbika.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.