Kolumbia egyik legszebb falujára teljesen véletlenül bukkantunk rá. Simacota ötvözi Baricharát, Villa de Leyvát és Ambalemát, így a kedvenc településünkké vált. Ha San Gil környékén jársz, mindenképp keresd fel! Mert Kolumbia ott kezdődik, ahová az átlag turisták nem jutnak el.
A Las Gachas az elmúlt években került fel a turisták térképére, nem hiába. A természet kreálta jacuzzik igazi élményfürdőt jelentenek a Santander hegyei közt bóklászó utazóknak, mint amilyen Barangó, akit alig lehet elrángatni a vízzel telt medencéktől. Guadalupe környékén jártunk, és nagyon élveztük.
Suaita neve az elmúlt másfél évszázadban összeforrt a kolumbiai gazdagsággal. Mindegy, hogy dohányt, kakaót, gyapotot vagy olivát termesztenek, mind arannyá válik. Santander titkos csodája a völgy, ami egyelőre nincs fenn a turisták radarján, de valószínűleg ez nem marad így sokáig.
Moniquirá környékét nem ismerik a turisták, pedig van itt látnivaló bőven. Az időzítésünk nem sszerencsés, ugyanis a száraz évszak okán a vízesések többsége száraz, de a tájért és az emberekért abszolút megérte erre kanyarodni. Van egy olyan érzésem, hogy jövünk mi még ide. De akkor az esős évszakban!
Hat hét nagy idő, újra meg kell tanulnunk együtt utazni Barangóval. Ehhez tökéletes terep Villa de Leyva környéke, ahol kevésbé ismert természeti képződményeket keresünk fel. A La Periquera vízesései nem hagynak bennünk mély nyomot, de a Cueva El Hayalhoz bármikor szívesen visszatérnék.
Hat hét egyedül egy másfél évessel odahaza sem volna egyszerű, hát még a messzi Kolumbiában - mondaná minden józan gondolkodású ember. Nem állítom, hogy nem tartottam én is az előttünk álló időszaktól, de aztán minden jóra fordult. Kolumbia most is jól vizsgázott, csak a skorpiókat feledném.