Mirador Blog

Legfrissebb bejegyzések

A Titicaca-tó demóindiánjai

A Titicaca-tó sokaknak nagy álma, pedig egyáltalán nem olyan látványos, mint azt elsőre gondolnánk. Nem is a tó miatt érdemes ide ellátogatni, hanem Sillustani romjai és a tó környékén élő indiánok miatt. Az úszó szigeteket azonban el kell felejteni, mert egyszerűen kínos az egész.

Arequipa és a jégbe fagyott kislány

A latin-amerikai nagyvárosokról sokaknak általában két kép ugrik be. Az egyik egy pléhtetős, omladozó házakból álló szmogos nyomornegyed, ahol az utcákon piszkos, sovány gyerekek kergetik a rongyosra nyűtt focilabdát, a másik pedig egy keszekusza kozmopolita metropolisz, ahol csirivili felhőkarcolók között többsávos sugárutakon kígyóznak a fullextrás autók. Nos, Arequipa, Peru második legnépesebb városa egyáltalán nem ilyen.

Nazca és környéke

Vonalak. Majom, kolibri, űrhajós és egyéb krikszkrakszok, amik csak a levegőből látszanak. A legtöbb embernek Nazcáról ezek jutnak az eszébe. No meg az, hogy mivel nem tudjuk kik és miért csinálták őket, ezért azok - Däniken után szabadon - nyilván UFO-leszállópályák. Elárulom, nem azok, bár az égből nézve őket valóban nem többek krikszkraksznál.

A perui sivatag csodái

Bár Peru tengerpartja nem valami varázslatos, maga a partvidék rengeteg érdekességet rejt. Ott van például Huacachina oázisa, ami egy mesebeli tó száz méter magas homokdűnék ölelésében, valamint Hualluri preinka faluja, ahol szabadon fogdoshat az ember kétezer éves cserép- és ruhadarabokat. Ezenkívül láttuk Peru legöregebb fáját is.

Ballestas-szigetek

Limától délre fekszenek a Ballestas-szigetek, a perui partvidék ökológiai csodája. Közel egymillió madár él az élettelen sziklákon, az öblökben fókák sütkéreznek. A halban gazdag vizek vonzzák a szulákat, kormoránokat és pingvineket, ők pedig minket. Az út során megkóstoljuk a chinchai borokat, és rácsodálkozunk a paracas kultúra monumentális alkotására, a Candelabrára is.

Kuélap és a Gocta-vízesés

Betegen, pénzünktől megfosztva utazunk Chachapoyasba, ahol a Gocta-vízesés után Kuélap romvárosát keressük fel. A sok szépség feledteti velünk a tumbesi rablást, így visszatér az életkedvünk. Többek között érdekelni kezdenek a dinoszauruszok, merthogy a Rio Utcubamba völgyébe lépten-nyomon beléjük botlunk.

Kirabolva Peruban

Keresztülrohanunk Dél-Kolumbián és Ecuadoron, csak a Las Lajas bazilikánál és Quitónál állunk meg egy rövid időre. A nagy rohanásnak majdnem katasztrófa a vége; a perui határon ellopják a nálunk lévő összes készpénzt, a perui túránk szinte teljes költségvetését. Eközben lebetegszem, 40 fokos lázzal érkezem meg utazásunk ötödik országába.

Tierradentro

Nem csak San Agustínban lelhet rá az ember letűnt kultúrák ősi emlékeire. 60 kilométerre északra az amorf szobroktól egy másik nép, talán a paezek ősei hagyták ott ujjlenyomatukat. Hatalmas gödröket ástak, kifestették őket és beléjük halottakat temettek. Persze mire a régészek rátaláltak a több mint 1000 éves sírokra, addigra azok jól ki lettek rabolva.

Így készül a kokain (VIDEO)

Sokan élnek máig abban a tévhitben, hogy Kolumbia a gerillák és a kokain hazája. Nem állítom, hogy ne lenne jelen mindkettő az aktuálpolitikában és a gazdasági életben, de szerepük mára rendesen megcsappant. Olyannyira, hogy Kolumbia 2012 óta Peru mögött csak a második számú kokaintermelő ország, bár továbbra is a legnagyobb exportőr. Hiába az iparág hanyatlása, Kolumbiát nem ismeri az, aki nem próbált meg elmerülni a kokain világába ilyen vagy olyan módon. Mi az olyant választottuk...

San Agustín misztikus kőszobrai

Mindig is érdeklődtem az ősi, indián kultúrák iránt, de San Agustín jaguárfogakkal vicsorgó, áldoztati gyermekeket és poporót kezében tartó sámánszobrai egyszerűen letaglóztak. Hogy lehet az, hogy egy népcsoport, ami képes ilyen szoborcsodákat megalkotni, nem hagy maga után semmit. Máig nem tudjuk hogyan éltek, miben hittek, volt-e kapcsolatuk más, szomszédos törzsekkel. Jöttek, faragtak egy halom szobrot, majd elmentek. Kolumbia egyik legmisztikusabb régészeti parkjában jártunk.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.