Kolumbia egyik legnagyobb ipari kikötőjével, Barrancabermejával ismerkedem, majd irány Kolumbia legmagasabban fekvő települése, Vetas és a fölötte elterülő Santurban paramo. Minden tökéletes lenne, ha nem betegednék le, de úgy néz ki, sikerült valamit benyalnom.
Visszatérvén Kolumbiába az utam ahhoz az Hoya Panamához vezet, ahova már nagyon régen vágytam. Végre kipipáltam és nem bántam meg. A táj fantasztikus, a barlangok izgalmasok, a vízesések gyönyörűek, az emberek pedig elképesztően jó fejek. El Peñón környéke tökéletes leképezése annak, miért is Kolumbia a kedvenc országom.
Peru túránk utolsó állomása az Andok legszínesebb indiánfesztiválja, a Qoyllur Rit'i. 2013 óta vágytam ide vissza, mivel dél-amerikai utazásaim egyik legmeghatározóbb élménye volt az akkori ünnepség. A zord körülmények és a sorozatterhelés miatt a csapatból csak hárman tartottak velem, de nekik azt hiszem, örök élmény marad a túra. A Qoyllur Rit'i nem való mindenkinek. A hideg, a magasság és a por megviseli az embert, de a több tízezer népviseletbe bújt indián látványa a táncaikkal és szertartásaikkal minden szenvedést megér.
A Szent völgy környékén rengeteg gyönyörű gyalogtúrát lehet tenni, ezek közül messze a legizgalmasabb és leglátványosabb a Choquequiraohoz vezető túraútvonal. Fáradtság miatt csak a csapat fele veselkedett neki a négynapos treknek, de aki végigcsinálta, nem bánta meg. Choquequirao oly annyira elvarázsolt minket, hogy két egymást követő napon is felkerestük, hogy délutáni és délelőtti fényben is lássuk.
Úgy utazunk Checacupéból Cachorába, hogy kihagyjuk Cuzcót és a Szent völgy turistás látnivalóit. Ehelyett a kevésbé ismert, ritkábban látogatott inka és keresztény emlékekre koncentrálunk, de menet közben megismerkedünk a helyiek sörivó hagyományával, zorritóval is.
Waqra Pukara minden kétséget kizáróan a Szent völgy legszebb fekvésű inka romvárosa. A Rio Apurímac fenséges kanyonja fölé emelték, 4100 méter magasan. Az odajutás nem nehéz, de a magasság és a tűző nap meg tudja kínozni az embert. Ettől függetlenül minden alkalommal fantasztikus élményt nyújt.
Peru egyik legismertebb helyszínére, a Szivárvány-hegyre vezetett a következő kirándulásunk. A hegy csodálatos, a tömeg azonban elviselhetetlen. A hegy mögötti Vörös-völgy tényleg lélegzetelállító, de az igazi csoda a szomszédos völgyben rejlik, a Nevado Ausangate lábánál, ahová szökőévente sem jut el turista. Őszintén, retusálatlanul a Szivárvány-hegyről és annak közvetlen környezetéről.
Espinarhoz közel fekszik a kana indiánok egykori fővárosa, Kanamarca, amit nem hagyhattunk ki a Mirador-csapattal. És persze Raqchit is útba ejtettük ismét, ahol kecsua vendéglátóink még kerámiázni is megtanítottak minket.
Andaguából Espinar városába utaztunk. A 200 kilométeres távot 14 óra alatt abszolváltuk Dél-Peru talán legritkábban járt útján, ami az Altiplano bányafalvait köti össze. Fantasztikus táj, működő vulkánok, magányosan legelésző lámacsordák és senki által nem látogatott inka romvárosok tették színesebbé a kínszenvedéssel felérő utazást, ami alatt azt is megtudtuk, milyen a ceviche kecskeveséből.
A Cotahuasi- és a Colca-kanyon között fekszik beszorulva Andagua faluja, amit majd két tucat aktív vulkán vesz körbe. Már az odaút is fantasztikus a Coropuna havas csúcsával és a színes hegyek túlvilági látványával, de a Vulkánok völgye még rajta is túltesz. Andagua újabb példája annak, miért nem szabad Perut kizárólag a turistás helyek alapján megítélni.