A csapat érkezésével megkezdődik a hagyományos Közép-Kolumbia túránk, de nem hagyományos módon. Az első napokban át kell írjuk a forgatókönyvet, mert semmi nem úgy van, ahogy terveztem. A Guatavita-lagúna helyett a Guacheneque paramóra jutunk el, az Ocetá paramo helyett pedig a Púlpito de San Jerónimót keressük fel. Ja, és sikerül megkóstolnunk Kolumbia legocsmányabb ételét, a jute de papát.
Visszatérvén Kolumbiába egy régi baráttal, Moncsival teszek egy rövid kirándulást a La Vega környéki hegyek között. Lagúnák, vízesések és fantasztikus panoráma. Nagyon hiányzott már ez az ország. Jó újra itt lenni.
Fél éves utazásunk utolsó állomásán jutunk el a Maja Riviéra legkellemesebb partvidékére, Mahahualba. Végre egy tengerparti városka, ami megidézi a 20 évvel ezelőtti yucatáni hangulatot. Cancún, Playa del Carmen, Tulum és Bacalar rég elesett, nem tudom, Mahahual meddig állja a sarat.
Belize-be a turisták 90%-a búvárkodni jár, a két kiindulópont pedig Caye Caulker és San Pedro. Utazásunk végén felkeressük a két szigetet, amelyek közül Caye Caulker aránylag rendben van, de San Pedrótól öklendezni támad kedvünk, ha rá gondolunk. Nem, San Pedro nem az a karibi édenkert, amiről Madonna énekelt a La Isla Bonita című dalában, hanem egy rohadó hínártól fuldokló golfautó-rengeteg, ahol stresszesebb a létezés, mint egy amerikai nagyvárosban. Az elmúlt pár nap legnagyobb élménye az az UFO, amit láttunk belepottyanni Barangóval a tengerbe.
Belize amilyen pici, annyira sok látnivalóval büszkélkedhet. Eddig is láttunk sok gyönyörűséget ebben az országban, elég csak Lamanaira, Caracolra vagy Toledo indián falvaira gondolni, de az abszolút favorit a Mayflower Bocawina Nemzeti Park. Ennyi állatot, ilyen madárvilágot már régen láttam, az ösvények is könnyen járhatók, még ha a túrák fárasztóak is. Ötcsillagos dzsungeltúra Belize-ben!
Az utolsó San Ignacióban töltött napunk is sok látnivalót tartogat. Elsőként felkeresem a 1000 Foot Waterfallt, amiről szép emlékeim vannak még 2006-ból, majd a családdal Xunantunich romjaihoz látogatunk el, ahol az egyik legszebb Belize-ben fellelhető maja templomhoz, az El Castillóhoz van szerencsénk.
Belize-be a turisták többsége búvárkodni, esetleg snorkelezni érkezik, de az országnak azért vannak népszerű szárazföldi látnivalói is. Ezek közül a legizgalmasabbak a Mountain Pine Ridge folyói és barlangjai, valamint Caracol romvárosa, aminek egyértelműen helye van a legszebb maja emlékek Top10-es listáján. Ha egyszer Belize-ben jársz, ezt a kirándulást mindenképpen csináld végig.
San Ignacio környékére stoppolva jutunk el, ami elég kalandosra sikeredik. A város, ha nem is szép, messze a legélhetőbb Belize-i településnek tűnik, a környékén pedig rengeteg a látnivaló. Az első két napban két maja romvárost, Cahal Pecht és El Pilart keressük fel. Ez utóbbi helyen ha piramiscsodákat nem is, de fantasztikus kígyókat azért látunk.
Észak-Belize területének jó részét a Rio Hondo és a New River által táplált mocsarak borítják. Ezek közül mi kettőt keresünk fel, a Shipsternt és a Crooked Tree környéki lagúnákat. Ez utóbbi egy csalódás, de a Shipstern tartogat pár meglepetést. Ilyen például az a Puuc Tun Teel nevű maja romváros, amit máig nem publikáltak a nagy világ felé, mert félnek egy három méter magas maja uralkodó szellemétől.
Lamanai romvárosa Belize egyik legismertebb látványossága, de elérése hátizsákosként nem egyszerű. Nekünk sikerült, de ehhez rengeteg szerencsére volt szükségünk. Út közben láthattuk, hogyan élnek a Shipyard környéki mennoniták, hogyan változott meg az életük alig húsz év leforgása alatt.