A Yucatánon maja emlékek mentén tett körutazásunkat Chicanná és Becán romvárosával zárjuk. Hatalmas élmény mindkettő, pláne úgy, hogy mostanra mindenkinek összeáll a kép, miként is nézett ki ez a hihetetlenül tagolt, történelmileg és építészetileg is igen színes civilizáció. Azért most már jól fog esni egy kis tengerpartozás.
Dél-Yucatánon a többség csak átrobog, pedig fantasztikus régészeti feltárások láthatók errefelé. Mi elsőként Balamkú és Calakmul romvárosait kerestük fel, amiknek nem csak történelmével, de élővilágával is sikerült közelebbről megismerkednünk.
Campeche városa hiába a Világörökség része, ha a Covid-őrület miatt élvezhetetlen turistaként. Érdekes, hogy máig vannak helyek, amik képtelenek szabadulni egy mostanra senkit nem érdeklő betegség fojtásából. Campechével szemben Edzná romvárosa elnyerte a tetszésünket. Ide bármikor szívesen visszatérek majd.
Uxmal népszerűségét tekintve elbújhat Chichén Itza mögött, amit azonban ad a látogatónak, az sokkal több, mint amit a nagytestvér adni tud. Fantasztikus épületeket látunk a romváros területén, de nem csak itt, hanem a Puuc-kör többi településén is; Kabáh, Sayil, Xlapak és Labná is megéri a kitérőt. Újra beleszerettem Yucatán ezen részébe.
Mérida környékén rengeteg a látnivaló. Mi az első két napban a Mayapán körüli cenotékkal, Xiu romvárosával, Xcambóval, Progreso strandjaival, valamint mangrovéban megbújó forrástavakkal ismerkedünk. Nem ezek a Yucatán-félsziget legismertebb látványosságai, de nélkülük nem lenne teljes a maja kör.
A Yucatán-félsziget kevésbé turistás pontján, Rio Lagartosban ér minket szilveszter éjszakája, ahol fergeteg bulikban búcsúztatjuk az óévet. A másnaposságot egy mangrove szafarival űzzük el. Flamingókért ülünk csónakba, de helyettük gödényeket, kajmánokat, ragadozómadarakat látunk. Jó így kezdeni az új évet.