Nem úgy hagyjuk el Yuneket és a Gran Sabanát, ahogy előre terveztem, de végül sikerül kirepülnünk a világ legszebb vidékéről. Macerás volt, sokba került, rengeteget gyalogoltunk, de minden szenvedést megért ez a pár nap. Mondjuk Gabesz megkönnyíthette volna a dolgunkat azzal, hogy nem csapja szét a fejét a folyóban és varratja össze magát részeg orvosokkal. De hát ez is a kaland része...
A Roraima és az Angel-vízesés mellett számtalan fantasztikus látnivaló várja az utazót a Gran Sabanán, az más kérdés, hogy a kevésbé ismert táblahegyeket nem látogatja senki. Kilenc éve jártam utoljára Yunekben és a Chimanta régióban, de az őslakosok elmondása szerint azóta senki nem tette ide be a lábát. Pedig az Akopán tepui déli fala, az Aparurén-vízesés, valamint az El Castillo látványa egészen elképesztő. Megkockáztatom, hogy ez Dél-Amerika legszebb vidéke.
A legjobb dolog, ami az emberrel Venezuelában történhet, az a Gran Sabana. Fantasztikus vízeséseket, fenséges tepuikat látunk mindenfelé, mindezt tökéletesen turistamentes környezetben. A szavanna elérése nem könnyű, de ha az ember egyszer befut Santa Elenába, soha többé nem engedi. A Gran Sabana a világ legszebb helye.
Őrültségnek tűnhet Venezuelába utazni, pedig nem az. A nemzetközi politikai helyzetnek köszönhetően Venezuela ismét látogatható, így kilenc év elteltével visszatérek ebbe a remek országba. A cél a Roraima, az Akopán tepui és az Angel-vízesés, de hogy miképpen lehet ezekre a helyszínekre a mostani helyzetben eljutni, az már más kérdés. Érdekes egy hét van mögöttem.
Az Angel-vízesés olyan Venezuelának, mint Magyarországnak Budapest; aki turistaként az országba érkezik, biztosan látni akarja. Én már többször jártam a Föld legnagyobb vízesésénél, de máig lenyűgöz a vidék. Nem elsősorban az Angeltől vagyok elragadtatva, hanem attól, ami körbeveszi, s az úttól, ami odáig vezet. Az Angelre igaz leginkább a Márai idézet, miszerint "utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás".
Leérve a Roraimáról új kihívások elé nézünk. A cél az Akopán tepui a Gran Sabana szívében, azonban számolnunk kell azzal, hogy Santa Elenában nincs benzin. Nehezen érkezünk meg Yunekbe, de végül csodaszép emlékekkel távozunk.