Mirador Blog

Batán Grande és a fej nélküli szikán király

Bár már jártunk korábban Chiclayóban, van még mit nézni a környékén. Sipán király múzeuma egyértelműen higlightja az északi partvidéknek, de itt áll Batán Grande romvárosa is, valamint van egy csak kevesek által ismert múzeum, ahol a szikán kultúrával ismerkedünk. Ja, és egy hónap után újra látunk fát!

A megfojtott indián királynő

A mocse kultúráról már írtunk az előző bejegyzésben, de El Brujo romvárosa és temetkezési helye felülírja eddigi ismereteinket. Például nem tudtuk azt (a tudmány sem tudta 2006-ig), hogy a mocsék választottak női uralkodókat, akik harcosok is voltak egyben, de azt sem tudtuk, hogy azokat fel is áldozták idejekorán.

A Föld legnagyobb vályogvárosa

A Föld legnagyobb vályogvárosa Chan Chan. Kár, hogy úgy néz ki, mint egy hatalmas sivatagi homokozó. Szerencsére Trujillo környékén van mást is nézni, például a Huaca de la Lunát, vagyis a Hold templomot, ami bár nem a legnagyobb mocse piramis, mégis fantasztikus látvány. Nem is annyira vacak ez a perui sivatag.

Caral, az ókor bulivárosa

Kevesen tudják, de a Föld egyik legősibb városa Peruban található. Az 5000 éves romokról nincs sok ismeretünk, annyi azonban van, hogy tudjuk, a carali emberek inkább buliztak, mint hogy háborúztak volna. Sechín lakói sem fegyverkeztek, inkább orvososat játszottak és táncoltak. Nem csoda, hogy ezen a vidéken még a rendőr is jó fej.

Virágzik a perui sivatag

Lima környékén van mit nézni, de nem kell úgy készülni, hogy hátast is dobsz a látványtól. Azonban egy helyen, alig 100 kilométerre északra a fővárostól nagyot néz az utazó, pláne így, szeptemberben. Viszont az is tanulság, hogy aLima közvetlen közelében van mit nézni, de egyiktől sem dobok hátast. Sem a Larco Múzeum, sem Pachacamac nem nyűgöz le, van azonban a fővárostól száz kilométerre egy hely, ami teljesen elvarázsol. Ez a Lomas de Lachay, egy sivatagi dombvidék, ami ilyenkor, szeptemberben virágzik. Tanulság, hogy a sivatagba nem dzsippel elindulni őrültség, pláne ha utána repülőre akarsz ülni. sivatagba nem dzsippel elindulni őrültség, pláne ha utána repülőre akarsz ülni.

Így raboljanak ki Dél-Amerikában

Tanulságos történet arról, mi történik a magyar állampolgárral, ha olyan országban lopják el az útlevelét, ahol nincsen nagykövetség. Ez a csúfság velünk Peruban történt meg. Hogy miben volt részünk? Várakozásban, bunkózásban és büntetésben.

Lima és a perui kürtős kalács

Nehéz Limáról szuperlatívuszokban beszélni. Egyszerűen azért, mert Limában nincs semmi szuperlatívuszos. Bármelyik latin-amerikai fővárosban jártam eddig, mindig találkoztam olyan utazóval, aki imádta azt, legyen szó a hondurasi Tegucigalpáról vagy a guyanai Georgetownról, pedig e kettőben tényleg nincs mit szeretni. Olyannal azonban, aki azt mondta volna, hogy Lima jó és élhető, még nem hozott össze a sors. Kivétel ez alól az a magyar páros, akik szerint a kürtős kalácsban van a jövő.

Vissza az Andokba

Elhagyva VRAE asháninka falvait ismét megérkezünk az Andokba. Satipo és La Merced környéke nagyon látványos, biztosan visszatérünk még ide, hogy alaposabban körbejárjuk a vidéket. Tarma körül pedig ellátogatunk a Huagapo-barlanghoz, valamint túrázunk egyet az Ushto-kanyonban. Nem hallottál róluk? Az hiba!

Az asháninkák

Az Otariban eltöltött néhány nap után fel akartunk keresni egy nehezen elérhető asháninka falvat. Quempiri minden, csak nem nehezen elérhető, viszont eredeti. Három éjszakát töltöttünk itt, közben megismertük a helyiek életét és hagyományaikat. Megtudtuk, hogy van egy bájital, amitől azonnal szerelembe lehet esni, hogy a betegség a szemen át távozik, hogy a mazatót ma már csak ritkán erjesztik nyállal, no meg azt is, hogy milyen volt a Fényes Ösvény kegyetlenkedéseit megélni.

8 asszonytól 96 gyerek

Az asháninka törzs húsz évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába, mikor a perui hadsereg és a Fényes Ösvény terrorszervezet szembenállása következtében megtizedelődött. Az indiánok azóta próbálják újraszervezni az életüket, kisebb-nagyobb sikerrel. Kevés olyan település maradt, mint Otari, ugyanis innen nem menekültek el az asháninkák, hanem viselve az elnyomást és a megaláztatást megvédték ősi falujukat. A kegyetlenkedések ellenére az emberek nem vesztették el életkedvüket, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a falu törzsfőnöke 96 gyermeket nemzett élete 88 éve során.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.