Guatemala karib-tengeri partvidéke nem olyan varázslatos, mint volt Roatán vagy a San Blas-szigetek, de kulturálisan hihetetlenül izgalmas. Megismerkedünk a garifúnákkal, megkóstoljuk híres hallevesüket, a tapadót, majd tanácstalanra isszuk magunkat tradícionális italukkal, a guiffitivel.
A Rio Dulce vidéke méltán vált a turisták egyik kedvenc desztinációjává. Van itt erőd, esőerdő, csendesen andalgó dzsungelfolyó, kekcsi indiánok és olyan nyugalom, ami csak kevés helyen. Nekünk hatalmas kedvencünk Guatemala ezen vidéke.
Van egy romváros Guatemalában, ami szépségben simán felveszi a versenyt Tikallal, mégsem ismerik a turisták. Ezt a romvárost Yaxhának hívják, ahol az ember senkitől sem zavartatva fedezheti fel magának a maják piramiscsodáit, hallgathatja a bőgőmajmok fülsüketítő koncertjét, élvezheti a Yaxha-lagúna naplementéjét. Ha Guatemalában jársz, kötelező megnézned.
Tikal nem pusztán egy romváros, hanem egy életérzés. Hihetetlen élővilág, misztikus piramisok és hála Istennek kevés turista fogadja az idelátogatót. Az élményt csak a guatemalaiak próbálják elrontani, de ha az ember odafigyel, elkerülheti a lehúzást. Felejtsd el a Machu Picchut és Angkor Watot! Tikal a romvárosok romvárosa.
Tikal árnyékában megbújik egy apró romváros, amit csak nagyon kevesen ismernek. Uaxactúnról nem sok mindent tudunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem éri meg a látogatást. Már csak a falu miatt is érdemes tenni erre egy kitérőt, hiszen ez Guatemala egyik legelzártabb települése, ahol előbb kerül az asztalra szarvas, mint csirke.
Aguateca messze esik a turisták által preferált guatemalai látnivalóktól, pont ezért hatalmas élmény a romváros felkeresése. A mészkőszirt tetejére épített maja városból rálátni arra a Petexbatún-lagúnára, amin végigutazni guatemalai utunk egyik legemlékezetesebb kalandja. A rengeteg állat, a csodaszép őserdők és a misztikus romok teljesen elvarázsolnak minket.
Észak-Guatemala más világ. Bármerre is indul az ember, biztosan belebotlik egy maja romvárosba. Mi elsőként azt a Ceibalt ejtettük útba, ami bár messze nem olyan látványos, mint mondjuk Tikal, a történelme és a természet érintetlensége mégis megér minden pénzt.
Semuc Champeyt nem véletlenül tartják Guatemala legszebb természeti csodájának. Ilyen színek, ilyen látvány és ilyen körítés nem sok folyónál fogadja az embert, és akkor még nem beszéltünk a Las Marías-barlangról és az El Retiro Lodge-ról. Öt csillagos élmény kevés pénzért. Abszolút kötelező, ha az ember erre jár.
Guatemala legszebb útja minden kétséget kizáróan a Rio Chixoy völgyében futó, Huehuetenangót és Cobánt összekötő Cuchumatanes Highway. A nevet én adtam neki még 2006-ban, mert a 180 kilométeres távot röpke két nap alatt sikerült teljesítenem, de nem a tömegközlekedés hiánya, hanem az út minősége miatt. Ma már a helyzet sokkal jobb, mivel Huehuetenango és Cunén között leaszfaltozták az utat, viszont onnan San Cristóbal Verapazba továbbra is földút vezet. Ez persze sem engem, sem a velem utazókat nem szokta izgatni; minden Guatemala túránkba belecsempésszük a buszozást a Cuchumatanes Highwayen, mert a táj az ország ezen részén egyszerűen meseszép.
Az Ixil-háromszög nem csak Guatemala leghányatottabb sorsú, de legszínesebb és legizgalmasabb vidéke is egyben. A Nebaj környéki falvak nem szépek, de az itt élő indiánok és tradícióik miatt egyszerűen kihagyhatatlanok. Ha Guatemalában jársz és teheted, ejtsd útba!