Mirador Blog

Legfrissebb bejegyzések

Ibaguétól délre

Ibaguétól délre nem olyan látványos a táj, mint volt északra, de azért megérte tenni egy kitérőt ebbe az irányba is. Újra utazhattunk egy dömper billencsében, láthattuk a Chicala-vízesés hét lépcsőjét, valamint rácsodálkozhattunk a pancse indiánok által hátrahagyott petroglifekre Piedras de las Letras szikláin. A végén még egy badlandet is láttunk.

A Combeima-kanyon

Ibagué környékén amúgy is mesés a táj, de amit a Combeima-kanyon tud, az még kolumbiai szemmel is egyedülálló. Gyönyörű helyen jártunk és csodálatos emberekkel találkoztunk. Újra megfogalmazódik bennünk a kérdés: errefelé miért nem járnak turisták?

A lándzsák völgye

Ibagué felé szembejön velünk a múlt. A Combeima-folyó és a Rio Magdalena torkolatvidéke egykoron a legkeményebb indiánháborúk helyszíne volt, ahol a spanyolok őserdei gerillaharcra kényszerültek a vidéken élő őslakosokkal, a pijaókkal. A harc olyan véres volt, hogy a mai Ibagué városának medencéjét egyszerűen csak Lándzsák völgyének nevezték, ahová a korona legkegyetlenebb konkvisztádorait küldték. Ma a völgy városai nem annyira izgalmasak, de történelmük miatt érdemes volt körbejárni őket.

Utazás egy régi ismerőssel

Egy holland lánnyal, Izivel utazunk el Santa Isabelbe, amihez közel rátalálunk egy gyönyörű vízesésre. A táj ismét csodaszép, az emberek azonban nem mindenhol nézik jó szemmel az érkezésünket. Tolima egyik eldugott völgyébe tettünk kirándulást.

Utazásunk legszomorúbb története

Ambalema Kolumbia talán legeredetibb gyarmati kisvárosa, ahol tényleg megérinti az embert a múlt szele. Szemben Villa de Leyvával vagy Salentóval itt nincs egyetlen turista sem, a kétszáz éves házak nem kávézóknak és éttermeknek adnak otthont, hanem földműveseknek és egykor volt dohánytermesztők leszármazottainak. Ebben a csodálatos faluban futunk bele eddigi utazásunk legszomorúbb történetébe, amit Mariela Galviz oszt meg velünk.

A nagy semmi és a májkrémleves

Ez az első nap, amikor bánjuk a döntésünket, miszerint ellátogatunk Kolumbia minden szegletébe. Girardot és a kolumbiai rizsháromszög elmondhatatlanul unalmas és érdektelen, nincs a környéken semmi, csak lepusztult utcák és rengeteg jejen. No meg korrianderes májkrémleves. Ki kapott kedvet a környék megismeréséhez?

A leprások faluja

Van egy falu, ami 1901-ben kinyilvánította elszakadását Kolumbiától, és ezt az állam hatvan éven át elnézte neki. Az ok egyszerű volt: Agua de Diost leprások lakták. Ma a falu egészen kellemes hely, nem olyan, mint a Rio Bogotá völgyének többi települése, amikből tulajdonképpen már akkor elvágyódtunk, mikor betettük oda a lábunkat.

Falan elveszett városa

Annak, aki Kolumbiában utazgat, ismerős lehet a Ciudad Perdida név. A tayronák egykori fővárosa népszerű látványossága az országnak, de azt csak nagyon kevesen tudják, hogy van Kolumbiában még egy Ciudad Perdida, még pedig egy apró falu, Falan közelében. Mi sem tudtunk róla, amíg meg nem érkeztünk Tolima megyébe, de nagyon örülünk neki, hogy sikerült belebotlanunk. Már az odavezető út sem akármilyen Villahermosával és a Rio Azufrado völgyével, de a mérges coyes pókoktól és denevérektől hemzsegő egykori aranybánya az elmúlt két hét egyértelmű highlightja lett.

A falu, ahol a kutya tényleg az emberek barátja

Egy apró tolimai faluba, Murillóba utaztunk, ami azonnal belopta magát a szívünkbe. Ezen a helyen még kóbor kutyának is jó lenni, ezért ha nem lenne olyan hideg, biz' Isten ideköltöznénk. Kirándultunk egyet a Nevado del Ruíz oldalában, felkerestünk egy meseszép vízesést és barátkoztunk pár ibaguéi kirándulóval, akik el akarnak jönni Magyarországra. Semmi extra, csak egy átlagos nap Kolumbiában.

Kolumbia legpusztítóbb vulkánkitörése

1985. november 13. Kolumbia egyik legszomorúbb eseményének a dátuma. Ekkor tört ki ugyanis az 5310 méter magas Nevado del Ruíz, aminek iszapárja elpusztította Armero városát. A világtörténelem negyedik legnagyobb természeti katasztrófája 22 000 emberéletet követelt. Elmentünk Armeróba, és felkerestük annak az Omayra Sáncheznek a sírját, akinek haláltusáját anno élőben közvetítette a televízió.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.