Trinidad szigete két dologról nevezetes. Az egyik a Caroni-folyó mocsárvidékén élő íbisz-populáció, a másik a Föld legnagyobb természetes kátránytava. Ebben a sorrendben kerestük fel a helyszíneket, és nem csalódtunk. Trinidad végre a szép arcát mutatja.
A Kaieteur-vízesés nem csak Guyana, de az egész dél-amerikai kontinens egyik legnagyszerűbb természeti csodája. Az időjárás kicsit ránk ijeszt, de végül fantasztikus látványban van részünk. Álmodni sem lehetne szebbet ennél a vízesésnél, így méltán vált a Guyanák túránk abszolút highlightjává.
Suriname egyik highlightja a Suriname-folyó környéki maroon falvak felkeresése. Hiába ez az ország egyik leginkább ajánlott kalandja, minimális számú turista utazik el az ország szívébe, pedig abszolút megéri. Az egyetlen dolog, amire érdemes odafigyelni, hogy az ember kivel megy be az erdőbe. Nekünk ezúttal nem volt szerencsénk a kötelezően mellénk állított helyi vezetővel, de ettől még a maroon falvak nyugalma magával ragadott minket. Jó hely ez a Suriname...
Suriname-ban tett utazásunk első állomása a Brownsberg Nemzeti Park, amit annak ellenére kevesen látogatnak, hogy az ország egyik legkönyebben elérhető parkja. Ennek köszönhetően azonban rengeteg az állat, de az igazi élményt a rovarvilág jelenti. Suriname már most sokkal izgalmasabb, mint volt Francia Guyana.
Francia Guyanát meg kell emészteni. Két hét alatt sok minden történt velem, mégis úgy érzem, hogy ebből az országból hiányzik valami. Bár megismertem néhány nagyon rendes itt élő magyart, akik saját bevallásuk szerint szeretnek Francia Guyanában élni, azt azért rajtuk is érzem, hogy gyökeret verni ebben az országban iszonyatosan nehéz. A többségnek nem is sikerül, és talán pont ez az, ami nekem a leginkább hiányzik ebből az országból. Olyan, mintha a jövőt szem előtt tartva mindenki csak túl-, és nem megélni szeretné a jelent. Francia Guyana az az ország, ahol az emberek mintha nem remélnének semmit, csak azt, hogy majd csak lesz valahogy.
Pillangó történetét mindenki ismeri, de azt csak kevesen tudják, hogy a sztori nem Pillangóé, hanem egy sor elítélté, akik a könyv írójával együtt raboskodtak az Üdvösség-szigeteken, Francia Guyanában. Az Îles du Salut nem véletlenül oly népszerű a turisták körében, hisz a három börtönsziget egyszerre taglózza le az embert szépségével és kegyetlen múltjával. Kár, hogy Francia Guyana más részeit nem tudják hasonló módon bevonni a turizmus vérkeringésébe.
Az elmúlt évtizedek legnyugodtabb dél-amerikai országa, Chile, forrong. A híresztelésekkel ellentétben nem a metrójegy 12 forintos áremelkedése verte ki a biztosítékot a tüntetőknél, hanem az, hogy az országban Pinochet bukása óta egyetlen politikus sem hirdetett harcot az osztálykülönbségek leküzdésére. Chile a gazdasági mutatók alapján a kontinens legfejlettebb állama, a lakosság azonban ebből nem sokat érez. A mélyszegénység sehol nem annyira látványos, mint Chilében, ahol a keresetek közép-európai szinten vannak, az árak viszont nyugat-európaiak. Ehhez társul egy fejletlen szociális háló, ami a szegényeket még szegényebbé teszi. Hogy mire mennek a tüntetők? Jó kérdés. Az is lehet, hogy lángba borítják az egész kontinenst.
Dél-Amerikában sok az ázsiai. Peruban a japánok, Panamában a kínaiak, Trinidad szigetén az indiaiak vannak rengetegen. Laoszi hmongokkal azonban csak Francia Guyanában találkozhat az ember, akiket azért telepítettek le az esőerdők mélyén, hogy betörjék a trópusi földeket. Sikerült nekik, ezért nagy tiszteletnek örvendenek országszerte. Cacao falujában jártunk.
Francia Guyanában nem egyszerű a közlekedés. Vért izzadok, mire sikerül kisbuszt intéznem a Mirador-csapatnak, közben az ország egyetlen szervezője átver, így módosítanom kell a programunkon. Ettől függetlenül az elmúlt három nap jól sikerült, mert láttunk lajhárokat és kajmánokat, valamint sétáltunk egyet Dél-Amerika legjobb állatkertjében is. Ha Francia Guyana fővárosa nem is a leglátványosabb dél-amerikai desztináció, azért pár napot el lehet tölteni a környékén.
Cayenne-nél van látványosabb és izgalmasabb főváros Dél-Amerikában, de drágább nem nagyon. A magyar fejjel felfoghatatlan árak ellenére Francia Guyana fővárosa élhető és szerethető hely. Tudja ezt néhány itt élő magyar is, akik között van vendéglátó és reggae zenész is. Miért választották lakhelyüknek pont Francia Guyanát? Erre a kérdésre pontosan ugyanazt válaszolják, mint általában minden itt letelepedett bevándorló: nem ők választották Francia Guyanát, Francia Guyana választotta őket.