Mirador Blog

Wan Pipel, a tolerancia diktatúrája

Suriname történelme szorosan összefonódik Guyana történelmével, az utóbbi pár évtizedben azonban elválni látszik a két ország útja. Amíg Guyanában napi szinten problémát okoz az indiai-fekete ellentét, addig Suriname-ban a két népcsoport békében éli hétköznapjait. Sőt, Paramaribóban olyan magasan van a toleranciaküszöb, hogy a mecset és a zsinagóga telekszomszédok, a kínai kifőzdében együtt étkezik rabbi és imám. Suriname a wan pipel, vagyis az egy emberek országa, amit a háttérből lassan 40 éve egy katonai diktátor irányít.

A Föld legrasszistább országa

Vannak, akik azt mondják, Guyana a Föld legrasszistább országa. Hogy az-e, nem tudom, de sok guyanai gondolja úgy, hogy a faji ellentéteken alapuló modern kori rabszolgaság máig fojtogató az országában. Hogy honnan az indiai-fekete ellentét és mit jelent ez az ott élőknek, arról Marcus mesél nekem, akivel együtt utazom Georgetownból Paramaribóba.

Georgetown, az identitását vesztett város

Dél-Amerika fővárosai közül nem sok nevezhető élhetőnek, ezek közül Georgetown sem kivétel. A karibi hangulatú város mára egy identitását vesztett minipolisz, ahol senki nem figyel a történelmi értékekre, csak helyezkedik, hogy a nagy olajbumm idején majd jó pozícióból indulhasson. Mondhatnánk: semmi más nem történik, csak ugyanaz, mint az elmúlt négyszáz évben bármikor.

Összezárva két meleggel Trinidadon

Nem trópusi viharban volt részem, hanem egy furcsa, kellemetlen utazásban két meleg fickóval, akik azon veszekedtek, melyikükkel töltsem az éjszakát. Nyilván egyiknek sem volt esélye, de az ilyen élmények után elgondolkodtat, hogy a meleg társadalomnak vajon van-e bármi alapja felszólalni a homofóbiával szemben. Nem gyűlölöm a melegeket, de most pár hétig egy se jöjjön velem szembe.

Isten hozott Trinidadon!

Ha az ember Trinidad és Tobagóra vágyik, jobb, ha betart néhány játékszabályt. Ilyen például az, hogy nem próbál az országba belépni terep színű ruhában, illetve nem akar 5000 dollárnál több készpénzt magánál tartani. Mindkettőért megbüntethetik az embert, nem is kicsit. Tanuljatok a hülyeségemből!

Kaminaljuyú, az ősök dombjai

Guatemalában az ember lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik. Mindegy, hogy Petén esőerdőit, a csendes-óceáni partvidéket vagy a vulkánokat járja, valamilyen maja romváros biztos az útjába kerül, még akkor sem menekül előlük, ha épp Guatemalaváros utcáit rója. A főváros nyugati részén, a Zona 7 peremén fekszik Kaminaljuyú, egy néhány, bozóttal borított bucka, amire még egy laikus se mondaná rá azonnal, hogy azok maja templomokat rejtenek. Tény, Kaminaljuyú messze van a látványostól, ettől függetlenül hihetetlenül izgalmas romváros.

Ég Amazónia - tévhitek és megoldások

Égnek Amazónia esőerdői, ég a Föld tüdeje. Mindenhonnan ez folyik a csapból, úgy néz ki, a G7-ek is eköré az ügy köré szervezik a találkozójukat. A helyzet egyre kilátástalanabb, politikusok üzengetnek egymásnak, emberek hashtagelik szét a Facebookot elmormolva egy imát az esőerdőkért, de azok csak égnek, szakadatlanul égnek. Ahogy égett, és talán még mindig ég a tajga Szibériában. Vajon van megoldása az ügynek? A válasz egyértelműen az, hogy van. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy lesz-e megoldása, mert ez már nem annyira egyértelmű.

Guatemalaváros nem is olyan rossz hely

Mindenhol azt olvasni, hogy Guatemalavárost turistaként nagy ívben el kell kerülni. Az elmúlt 13 évben néha ugyan megszálltam itt, de a várost teljes egészében átfogó sétát én sem tettem soha, egészen mostanáig. És tudjátok mit?! Guatemalaváros nem is annyira gáz, mint amilyennek mondják. Ahogy az ország fejlődik, úgy a város is modernizálódik, egyre több a jó hely, és egyre kevesebb a no-go zóna. Kellemesen csalódtam Guatemalavárosban.

Hátsó utakon Guatemalában

Útban Guatemalavárosba érintek néhány helyszínt, amikről érkezésem előtt még én sem hallottam soha. Szembejön velem egy újabb krátertó, a Laguna del Hoyo, majd a Jalapa környéki Tatasiriré vízesésekkel ismerkedem. Nem állítom, hogy az ország highlightjai lennének, de ettől függetlenül érdemes volt ebbe az irányba kanyarodnom.

Közép-Amerika legnagyobb obszidiánmezője

Van egy hegy Guatemalában, ami a maják egyik legértékesebb kövének, az obszidiánnak a forrása. Véletlenül tévedek az Ixtepeque-vulkánra, amit megmásznom nem sikerül, viszont életemben először gyalogolhatok egy obszidiánmezőn, amiről utóbb megtudom, hogy a legnagyobb egész Közép-Amerikában. Ezen kívül ellátogatok az Obrajuelo-lagúnához, ami Délkelet-Guatemala egyik legjobb madarász helye.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.