Kolumbiában számtalan olyan természeti csoda van, amit a nagyközönség nem ismer. Ezek közül az egyik az Ibagué fölé magasodó Nevado Tolima déli lejtőibe bevágódott Combeima-kanyon. A fantasztikus táj mellett csodás köderdei világ fogad minket, az egyetlen élőlény, amivel nem találkozunk, az a turista. Ha Kolumbia ezen részére tévedsz, ne hagyd ki!
A muzói smaragdbányák után megpihenünk Villa de Leyvában, majd leereszkedünk a Rio Magdalena völgyébe, ahol kevesek által ismert, mégis csodaszép és izgalmas helyekre látogatunk el. Zipaquirá sókatedrálisa után Guaduas gyönyörű városában kötünk ki, majd Honda színes utcái után Ciudad Perdida de Falán aranybányáiban bóklászunk. Armerót épp csak érintjük, majd rabul ejti a csapatot a mágikus realizmus Ambalemában.
Kevés olyan ásvány létezik a Földön, ami olyan hatást vált ki az emberekből, mint a smaragd. Indián legendák fűződnek hozzá, háborúk törnek ki miatta, Nobel-díjakat osztogatnak érte. Muzóban jártunk, Kolumbia talán legvéresebb völgyében, ami híres banditákat ültetett trónra, majd lökte le őket a muiszka pokol, Tynaquyca legmélyebb bugyraiba. Láttuk, miként lapátolnak négyéves gyerekek néhány csillogó kavicsért, hallottuk, milyen kegyetlen volt az 1980-as évek smaragdháborúja és megtudtuk, hogyan jutott az ex-elnök, Manuel Santos Nobel-díjhoz néhány kő segítségével. Muzo az a hely, ahol a smaragdon kívül semminek semmi értelme.
Nagyjából három évvel ezelőtt pillantottam meg az interneten egy fényképet egy vízesésről, ami egy barlangból szakadt alá. Már akkor tudtam, hogy a Tisquizoque egyszer egy Mirador-program része lesz, s ez a pillanat végre elérkezett. Nem könnyű a megközelítése, de minden kényelmetlenséget megér, mert a Tisquizoque az ország egyik leglátványosabb természeti képződménye. Kár, hogy a környéken a turizmusnak a pandémia miatt még azelőtt befellegzett, hogy igazán felfutott volna. Akik anno idegenforgalomba fektettek, ma drogban utaznak. Ez Kolumbia 2021-ben.
Gámbitából Guadalupe felé vesszük az irányt, de menet közben betérünk San José de Suaita kellemes hangulatú városkájába is. Nem hagyjuk ki a vidék nevezetességét, a Cascada de los Caballeros névre keresztelt zuhatagot sem, de Las Gachas természetes medencéinél nincsen szebb a környéken. Hiába egyre népszerűbb desztináció Guadalupe, turistákkal továbbra sem találkozunk.
A véletlen hozta úgy, hogy a Mirador-csapattal Gámbita felé vesszük az irányt. Semmit nem tudunk erről a faluról, csak annyit, hogy a határában van pár vízesés és egy barlang. A pandémiának eddig nem volt sok pozitív hozománya az életemben, de Gámbitáért örökre hálás leszek ennek a fránya vírusnak. Közép-Kolumbia egyik legszebb vidékén jártunk, ahol egymást érik a lélegzetelállító látványosságok. Ismét bebizonyosodott, hogy Kolumbia igazi látnivalói nem a kijelölt turista desztinációk.
Két nap masszív utazás után végre megállunk egy kicsit. Két éjszakát töltünk el Monguíban, Kolumbia talán legszebb falujában. Persze nem tétlenkedünk, mert Monguí környékén rengeteg a látnivaló. Ezek közül is kiemelkedik az Ocetá, amit sokan az ország leglátványosabb paramovidékének tartanak. Mivel nem jártam még Kolumbia minden paramóján, ezért ezt így nem merném kijelenteni, de az biztos, hogy a csapat számára életre szóló emlék marad.
Hosszú, egész napos utazást teszünk Monguíba, de egyáltalán nem unatkozunk. Érintünk néhány meseszép falut, majd körbeutazzuk a muiszkák szent tavát, a Tota-lagúnát. Errefelé a pandémia újra érezteti hatását, de azért így is élmény Iza, Cuitiva és persze a Playa Blanca. Holnap irány az Ocetá paramo!
Covidosan nem akkora buli az utazás, de szerencsére kezdem magam jobban érezni, így az elmúlt napok fáradt lődörgése után végre van kedvem túrázni. A Guatavita-lagúna után a Sueva-vízesést is megmutattam a csapatnak, de a legfelemelőbb az, hogy Bogotá agglomerációját magunk mögött hagyva a pandémiás nyomás is elillanni látszik. Lassan az egész csapat felszabadultá válik, és ettől mintha az én covidom is megfutamodna.
A pandémia okozta zavarban néhány óránként újra kell tervezzem az utazásunkat. Már maga a Chingaza Nemzeti Park is újonnan beiktatott program lett volna, de azt is ki kell hagyjuk. Így kerülünk a Zoque Természetvédelmi Terület paramójára, ahol megismerkedünk annak tipikus növényeivel. Minden jó lenne, ha nem küzdenék coviddal.