Peru talán legizgalmasabb része VRAE, az egykor a Fényes Ösvény gerillaszervezet, ma pedig a drogmaffia által uralt völgy, ahol három folyó, az Apurímac, az Ene és a Mantaro folynak össze. Itt élnek az asháninka indiánok, akiknél nincs kedvesebb és barátságosabb amazóniai közösség. Mazatóztunk, tapírt ettünk, csípős virággal kezeltük sebeinket, dorongozni tanítottuk az indiánokat. Fantasztikus napokon vagyunk túl.
Peru egyik újabban épült, de talán legkevésbé használt útján utazunk VRAÉ-ba, a perui kábítószer-termelés hazájába. Gyönyörű, egész napos utazásunkat hegyomlások nehezítik, de szerencsére megússzuk, bár kevésen múlik. Az Apurímac-folyó völgyének drogközpontja fölött látogatást teszünk Paititi legendás romvárosánál, amiről kiderül, hogy természetes eredetű. Kalandos napon vagyunk túl.
Túránk második napja nagyobb kihívás elé állít minket, mint az első. A hegyomlásoknak hála kis híján veszítünk egy öszvért, majd térdig gázolunk a sárban órákon keresztül. Megszenvedtünk Espiritu Pampáért, amit lehet, hogy - a Machu Picchuhoz hasonlóan - tévesen neveznek Vilcabambának. Sok a rejtély Peru ezen vidékén.
Sok helyen túráztam már az Andokban Patagóniától Észak-Kolumbiáig, de csak kevés olyan útvonal van, ami felér az Espiritu Pampa trek szépségéhez. 3800 méter magasból indulunk, a nap végére pedig 2000 méteres magasságba érkezünk, közben ismerkedünk a paramo, a köderdők és az átmeneti erdők élővilágával. Az Espiritu Pampa túránk első napja fantasztikusra sikerült. Remélem, a holnapi sem lesz különb.
Mindig azt mondom, hogy az igazi Peru a Machu Picchu után kezdődik. Sokan csak az inkák legismertebb romvárosa miatt ékeznek Peruba, én azonban tudom, hogy a Machu Picchu a kanyarban sincs azokhoz az élményekhez képest, amit Vilcabamba hegyei és VRAE jelentenek. Megérkeztünk Huancacalléba, ahonnan nemsokára nekivágunk Peru egyik legszebb gyalogtúrájának, ami Espiritu Pampába vezet.
A Szent Völgyben tett utazásunk következő állomása Pisac. A romváros az egyik legjobban feltárt inka település, éppen ezért rengeteg a turista, ami sokat elvesz az élményből. Ettől függetlenül Pisac kötelező látnivaló, mi a Mirador-csapattal szántunk rá egy fél napot.
Cuzco fölé magasodik az inkák egykori erődje és ceremoniális központja, Saqsaywaman. A romok megértéséhez kell egy kis fantázia, amiből a régészeknél nincs hiány. A fellegvár után látogatást teszünk Quenko, Puka Pukara és Tambomachay romjainál is, mindezt képes blog formájában.
Cuzco környékén rengeteg a látnivaló. Első körben a várostól keletre fekvő nevezetességekkel ismerkedünk, melyek közül kiemelkedik Tipón, az inkák termékenységi központja. Mivel a vidékről már írtunk korábban, ezért a romvárosokról most csak képes blog formájában írok.
A turisták többsége ugyanazt az útvonalat járja be Cuzco környékén, közben elkerüli az olyan csodákat, mint Maukallacta. Az egyik legszentebb inka várost egy év alatt sem látogatja annyi turista, mint ahányan megfordulnak a Szent Völgy romvárosainál egyetlen nap alatt, pedig Maukallacta nem csak szakrálisan kiemelkedő, de szép is. Ismét elmondhatom, hogy Peru igazi látványosságai a híres helyszínek hátsó kertjében vannak.
Megérkezem Peruba. A repülőmet várva ellátogatok a tumbesi mangrovéba, ahol teszek egy rövid, kétórás csónaktúrát. Ha címszavakba kéne foglalnom az eseményeket, akkor az így nézne ki: földrengés, aktatáskás pénzváltó, kötöszködő határőrök, egy jó fej venezuelai, krokodilfarm és rengeteg szúnyog. Jó olvasást!