Mirador Blog

Gyerekekkel is mesebeli ország Kolumbia

San Jerónimo. Így hívjak azt a kolumbiai falut, ami abban a hat hétben lesz az otthonunk, amíg Endre túrát vezetett Panamában és Kolumbiában. Korábban nem ismertem a parányi települést és az azt körülvevő hatalmas hegyek nyújtotta lehetőségeket, de a megérzéseim azt mondatták velem, hogy jó lesz itt a gyerekekkel. Aztán a kezdeti intuícióim felett az aggodalmaskodó anyai érzés kezd úrrá lenni; két kicsi gyerekkel leszek itt, és San Jerónimoról nem tudok semmit. Szerencsére az aggályaimat hamar szertefoszlatja a falu és az itt élő emberek. Csodás hat hetünk volt itt Barangóval, Zaránddal és Katával.

El Valle és az Utría Nemzeti Park

Bahia Solano egyre népszerűbb desztináció a Kolumbiába utazó hátizsákosok körében, még ha nem is olcsó az elérése. Három csodás napot töltünk El Valléban, ahol végre nem esik az eső, bár hivatalosan ez a partvidék a Föld legcsapadékosabb zónája. Kirándulunk az Utría Nemzeti Parkban, vegyülünk a feketékkel a faluban, élvezzük a Csendes-óceán hullámait. Bahia Solano tökéletes befejezése a háromhetes nyugat-kolumbiai körutazásunknak.

Medellín, a kokain és a start up fővárosa

Medellín az a város, amit úgy kötelező látni, hogy nincs benne semmi látnivaló. A múltját Pablo Escobar és a drogháborúk szelleme lengi be, a jelenét a buliturizmus határozza meg, a jövő útját pedig a start upok kövezik ki. Elvesztünk Laureles diszkóiban, meglátogattuk Pablo Escobar magán börtönét és sírhelyét, láttuk a bérgyilkosok Madonnáját és rácsodálkoztunk a Comuna 13 nyomorból kinövő hippitanyájára. Ez az a város, ahol mindenki megtalálja a számítását, kivéve azok, akik várost nézni szeretnek.

Jericó és Santa Fé de Antioquia

Aki egyszer Antioquiában jár, annak kötelező felkeresnie Jéricót és Santa Fét. Mindkét városka más miatt érdekes, a klímájuk is különböző, mégis nagyon hasonló az ember érzete az utcákon sétálva. Antioquiában van valami hihetetlen nyugalom, amit az ember sehol máshol, esetleg csak Santander apró falvaiban érezhet. Jó itt lenni!

A Tapartó-völgy vízesései és kávéföldjei

Antioquia nem csak Medellín, Guatapé és Jardín, sokkal több annál. A szűk andoki völgyek mindegyike rejt valami csodát, ezek közül az egyik leglátványosabb a Chorros de Tapartó névre hallgató vízesés. Fantasztikus kávéföldek és köderdők mentén járjuk be a völgyet, közben megtudjuk, mitől szenvednek a kolumbiai kávétermesztők. Szép volt az elmúlt két nap.

Jardín, Antioquia gyöngyszeme

Jardínt nem véletlenül tartják Kolumbia egyik legszebb településének. Tényleg fantasztikus hely, amit at uristák ugyan kezdenek maguknak megtalálni, de azért még messze nem olyan felkapott, mint Villa de Leyva vagy Salento. A folyamatos eső ellenére két csodás napot töltünk el a városkában, ahová bármikor szívesen visszatérek.

Antioquia zöld aranya

Antioquiát Dél-Amerika Szilícium völgyének is szokták nevezni, bár vidéken általában nem a startupok, hanem a mezőgazdaság jelenti a bevételforrást. Sokáig a kávé volt a mindenható, de nem rég új mánia kezdődött: az avokádó. A zöld aranynak is nevezett növény a nyugat-kolumbiai mezőgazdasági bumm alfája és omegája, amiből az elmúlt években nagyon sokan meggazdagodtak. Ma La Cejától Salamináig nem lát mást az ember, csak avokádó-ültetvényeket, de ahogy minden csoda három napig tart, úgy az avokádónak is lassan befellegzik.

Pablo Escobar egykori birtoka Kolumbia legkellemetlenebb helye

A Hacienda Nápoles mindenkinek hívószó, aki képes romantikával belemélyedni Kolumbia vérzivataros történelmébe. Pablo Escobar egykori birtokát kerestük fel, aminél kevés kellemetlenebb hely van Kolumbiában, de ez az érzés nem a drogbáró miatt van, hanem azért, mert Kolumbia képtelen helyén kezelni az 1980-as és 1990-es éveket. A birtok előtt tettünk egy sétát a kolumbiai Santorinin, valamint élveztük a természetet a Rio Clarónál, már amennyire a körülmények azt lehetővé tették.

A Bogotái-fennsík legszebb gyalogtúrája

Alighogy elrepül a panamai csapat, kezdődik a Nyugat-Kolumbia túrám. Megint lemaradok a repülőmről (másfél hónapon belül harmadszor), de szerencsére terv szerint tudjuk indítani az utazásunkat. Az El Tablazóról ereszkedünk le Supatába, aminél nem sok szebb gyalogtúra van Bogotá környékén. A klíma, a jetlag és a kimerültség kicsit megviseli a csapatot, de én biztosan tudom, hogy nem utoljára jártam végig ezt a remek ösvényt. Biztos, hogy jövök még ide csapatokkal.

Még mindig Playa Muerto a világ legszebb öble (képes blog)

Sok tengerpartot láttam életemben, de soha, egyik sem tett rám olyan mély benyomást, mint Playa Muerto. Nem itt a legfinomabb a homok, még csak nem is itt a legfehérebb, sőt, a hullámok miatt nagyon úszni sem lehet a vízben. Playa Muerto mégis Latin-Amerika egyik non-plus-ultra desztinációja.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.